Zalaegerszegi kistérség

Zala megye, amely a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, a Dunántúl délnyugati részén terül el. Székhelye Zalaegerszeg. A megye területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra bontható.
Zala megye Horvátországgal, Szlovéniával, Vas-, Veszprém- és Somogy megyével határos.
Zala megye felszíne többnyire dombos, hullámos. A területet 2 tájegység határozza meg: a Keszthelyi-hegység, amely a Dunántúli-középhegység része és a Zalai-dombság, amely a Dunántúli-dombság része.

Történelem:

A bronzkortól lakott terület. Különösen sok a Pannónia római provincia korabeli emlék, például a területén átvezető út maradványai, Valcum (Fenékpuszta) romjai. Zalavár (Mosaburg) székhellyel a 9. század közepén Pribina fejedelemségének része volt, a Nagymorva Fejedelemséghez tartozott. A magyarok honfoglalása után Bulcsu törzse szállta meg.

Az államalapítás idején I.István és utódai nagy birtokeseteket adományoztak a területén felállított egyházi intézményeknek (zalavári, tihanyi apátságoknak). Királyi vár volt Tátika, Csobánc, Sümeg, de központtá egyik sem vált. Az itt birtokot nyert külföldi lovagokból lett nagyurak (Bánffyak, Csákok) hatalmával szemben a 13. században itt bontakozott ki legerősebben a nemesi vármegye szervezkedés. A bárói uralom az Árpád-házi királyokat követő interregnum (1301–08) alatt megszilárdult, s Zala megye a 15. században is a bárók (Cilleiek, Újlakiak) uralmának egyik központja volt.

A török támadások már 1480-ban elérték területét. 1526, de különösen 1566 után a török háborúk jelentős végvonala volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út a Habsburgok osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral. 1600-ban a törökök Nagykanizsa elfoglalásával uralmukat majdnem egész területére kiterjesztették, 1664-ben elfoglalták a Zrínyi Miklós építette Új-Zerinvárat is. A török hódítókat csak 1690-ben űzték ki.

Az 1937-ben megindult kőolaj kitermelés ellenére a felszabadulásig Magyarország egyik fejlődésben leginkább elmaradt területe volt.

1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a Murától délre eső része (az ún. Muraköz) és Alsólendva környéke Jugoszlávia része lett, majd 1941–1945 között ismét Magyarországhoz, Zala megyéhez tartozott. A Mura térségben részben zalai megyei területen alakították ki 1919-ben az ún. Vendvidéki Köztársaság nevű de facto államot, ami nem élte túl a katonai megszállásokat.

A Balatonfüredi járás nagy részét 1946-ban, többi részét a Keszthelyi, a Tapolcai és a Sümegi járásokkal együtt az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták.

1978. december 31-én visszakerült a megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás.

Zala megye jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
a megye legészakibb települése Zalavég (Zalaszentgróti kistérség),
a megye legdélibb települése Surd (Nagykanizsai kistérség),
a megye legkeletibb települése Balatongyörök (Keszthelyi kistérség),
a megye legnyugatibb települése Szentgyörgyvölgy (Lenti kistérség).

Zala megye népessége nem éri el a 300.000 főt, 2014-es mérések szerint a megye népessége 279 623 fő. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, 38%-a pedig valamelyik megyei jogú városban él. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22%-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él.

Kistérségei:

Hévízi kistérség
Keszthelyi kistérség
Lenti kistérség
Letenyei kistérség
Nagykanizsai kistérség
Pacsai kistérség
Zalaegerszegi kistérség
Zalakarosi kistérség
Zalaszentgróti kistérség

Zala megye 1 Zala megye 2 Zala megye 3 Zala megye 4 Zala megye 5 Zala megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Alibánfa www.alibanfa.hu Cziráki Imre
Alsónemesapáti alsonemesapati.hu Pereszteginé Cziráki Katalin
Babosdöbréte www.babosdobrete.hu Kaczor Tamás
Bagod www.bagod.hu Sipos Ferenc
Bak www.bak.hu Molnár Károly
Baktüttös Béres László
Becsvölgye www.becsvolgye.hu Kovács Gyuláné
Bocfölde www.bocfolde.hu Lendvai Miklós
Böde www.bodefalu.hu Ujj Tibor
Boncodfölde www.boncodfolde.hu Fehér Károly
Csatár www.csatar.hu Mátyás László
Csöde www.csode.hu Horváth József
Csonkahegyhát Salamon Mária
Dobronhegy www.dobronhegy.atw.hu Barabás Erzsébet
Egervár www.egervar.hu Gyerkó Gábor
Gellénháza www.gellenhaza.hu Vugrinecz József
Gombosszeg www.gombosszeg.hu Németh Szabolcs
Gősfa www.gosfa.koznet.hu Farkas Tiborné
Gyűrűs www.gyurus.hu Bertalan Tibor
Hagyárosbörönd www.hagyarosborond.hu Török Zoltán
Hottó www.hotto.hu Vincze Ferenc
Iborfia Lakatos József
Kávás www.kavas.hu Fekete Heribert László
Kemendollár Koronczi László
Keménfa www.kemenfa.hu Cser Gábor