Pápai kistérség

Veszprém megye a Közép-Dunántúl régióba tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém.

A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)

Törrténelem:

A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része.

Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.

Veszprém megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Malomsok (Pápai kistérség),
- a megye legdélibb települése Badacsonytomaj (Tapolcai kistérség),
- a megye legkeletibb települése Várpalota (Várpalotai kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zalaerdőd (Sümegi kistérség).

Kistérségei:

Ajkai kistérség
Balatonalmádi kistérség
Balatonfüredi kistérség
Pápai kistérség
Sümegi kistérség
Tapolcai kistérség
Várpalotai kistérség
Veszprémi kistérség
Zirci kistérség