UNESCO - Magyarország világöröksége

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.

A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek

  • Budai Várnegyed (1987)
  • Hollókő ófalu és környezete (1987)
  • Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
  • Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
  • Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
  • Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)

Budai Várnegyed (1987)
Budai Várnegyed (1987)
A budapesti Dunapart épületein jól megfigyelhetők a magyar főváros történelmének különböző időszakai. Ez egyike a világ kiemelkedően szép látképeinek. A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellérthegyi Szabadság szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Dunapart a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham palota épületével, valamint a Dunapart egészen a Petőfi hídig.

Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár. Neve talán abból
a legendából ered, hogy egy várúr szépasszonyt rabolt, akinek a dajkája boszorkány volt. A dajka szövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadíthassák a lányt.
Az ördögfiak holló képében elhordták a vár köveit és az itteni szikla tetején felépült Hollókő vára. A vár romjaihoz érdemes fölsétálni; kiállítás mutatja be az itt talált fegyvermaradványokat, ágyúgolyókat, kőfaragványokat. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező védett területre, mely a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Fia Szent István a második évezred kezdetén látta el birtokokkal és kiváltságokkal Az itáliai és csehországi szerzetesek kezdték meg a közösségi életet, a közös imádságot, a bencésekre jellemző lelkipásztori és kulturális munkát. A monostor tagjai minden nap imádkoznak Magyarország sértetlenségéért.
Egy évezred lenyomata a Kisalföldből kiemelkedő, 282 m magyas hegy tetején álló és a tájegységet uraló Főapátság történelmi épületegyüttese is: bemutatja hazánk 1000 éves történetének különböző építészeti stílusait.

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár). Jelentős része Bioszféra Rezervátum, egynegyede pedig a vizes élőhelyek védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi védettséget is élvez. A Hortobágy kimagasló tájképi értékekkel rendelkezik.
A délibáb forró nyári napok látványossága, amikor olyasmit látunk a tájban, ami nincs is ott.
A folyószabályozások előtti vízivilág képét mutatja a Tisza-tó, a 70-es években létesített víztározó. Három öblében jól megférnek a vízimadarak, a horgászok, sőt még a zajosabb vízi sportokat kedvelő nyaralók is.

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
Pécs város területe a római kor óta, közel 2000 éve folyamatosan lakott. A korábban itt élő népek, az egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák kiemelkedő emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglalnak el a későrómai ókeresztény temetőemlékei, melyek a mai belváros északnyugati részén, a Székesegyház környékén maradtak fenn, átvészelve sok évszázad viharait.
Sophiane (a római kori Pécs) városának és temetőjének régészeti kutatása több száz éve folyik. Az előkerült leletek alapján körvonalazódott a város és az ettől északra, a Mecsek hegységlejtőin elhelyezkedő temető területe. Sophiane városának közössége a 4. században jelentős számú sírépítményt (kápolnát, sírkamrát, épített sírokat) emelt. Az emlékek mind építészetileg, mind művészileg páratlan alkotások, amelyek 2000 óta az UNESCO világörökség részét képezik.

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
A Fertő-tó két ország, Ausztria és Magyarország területén található. Az előbbi két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította. Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon. A számos ritka, csakis itt élő növény és a kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj védelme érdekében a Nemzeti Park egyes részei fokozottan védettek, csak engedéllyel és kísérővel látogathatók. A Fertő vízi telepe nyáron népszerű, strand; lehet itt fürdeni, szörfözni, csónakázni és vitorlázni. A tó körül biztonságos kerékpárút is épült.

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
A Tokaj nevet az egész világon a borral azonosítják, de a világörökségi címet az ezzel együttjáró szőlőtermelési és borászati kultúra megőrzéséért is kapta.
A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata - elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának; a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető. A hordónak való tölgyfák is itt helyben nőnek, a bor érését pedig a pincék falán megtelepedő különleges penész segíti. Az eredményt egészen a legutóbbi időkig gyógyszerként is számon tartották, XIV. Lajos francia király pedig a borok királyának, a királyok borának nevezte.

Forrás:
www.utazzitthon.hu
www.vilagorokseg.hu
www.hu.wikipedia.org

Kapcsolat:
Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága, Emberi Erőforrások Minisztériuma
Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.
Tel.: +36 1 795 4709
E-mail: info@unesco.hu
Web: www.unesco.hu