Csengeri kistérség

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amely az Észak-Alföld régióba tartozik, Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határolja. Megyeszékhely: Nyíregyháza.

Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a megyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része tartozik a megyéhez. A megye legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m).

Történelem:

Szabolcs a legrégibb vármegyék közé tartozott. Területe 1876-ig a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati, valamint Hajdú-Bihar megye északi és nyugati részeit foglalta magába. A 17. századtól a Hajdú városok kiváltak a megyéből, létrehozva a Hajdú kerületet. Az 1876-os megyerendezés során a megye délnyugati területei a Hajdú kerületből alakult Hajdú vármegyéhez kerültek. Ugyancsak ekkor lett a vármegye székhelye Nagykálló helyett Nyíregyháza.

A Szatmár vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Szatmárvár központtal valószínűleg a Kaplon nemzetség birtokaira alapozva.

Bereg vármegye előzménye a tatárjárás előtt a beregi erdőispánság volt. Bereg vármegye a tatárjárást követően alakult ki Borsova vármegye területén. Első említése 1248-ból származik. 1299-ben már nemesi vármegye. A 14. század elején Munkács vára volt a központ. a 16–17. században a Felső-magyarországi Főkapitányság része, amelyet 1606-ban, 1624-ben, 1645-ben átengedtek az erdélyi fejedelmeknek. A karlócai békekötés után a Magyar Királyság része Munkács központtal.

A mai megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Szabolcs megye és Szatmár-Bereg megye egyesítésével és a határok kiigazításával. 1950 és 1989 között Szabolcs-Szatmár megye volt a neve.

A megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető, ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező (korábbi) mezőgazdasági népesség (református és katolikus egyaránt) főleg az 1950-es évektől (a mezőgazdaság modernizációját követően) tömegesen vándorolt az ország iparosodó megyéibe (főleg a szomszédos Borsodba), és - az országban a legkevésbé vitális népességének köszönhetően az 1960-as évektől egyre inkább demográfiai vákumba került - Budapestre, biztosítva ezáltal a megefelelő számú munkerőt ezen térségek számára.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Zsurk (Záhonyi kistérség),
- a megye legdélibb települése Penészlek (Nyírbátori kistérség),
- a megye legkeletibb települése Garbolc (Fehérgyarmati kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Tiszadob (Tiszavasvári kistérség).

Kistérségei:

Baktalórántházai kistérség
Csengeri kistérség
Fehérgyarmati kistérség
Ibrány–Nagyhalászi kistérség
Kisvárdai kistérség
Mátészalkai kistérség
Nagykállói kistérség
Nyírbátori kistérség
Nyíregyházai kistérség
Tiszavasvári kistérség
Vásárosnaményi kistérség
Záhonyi kistérség

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Csenger www.csenger.hu Forján Zsolt
Csengersima csengersima.hu Kislőrincz József
Csengerújfalu www.csengerujfalu.hu Zsiga Mihály
Komlódtótfalu www.komlodtotfalu.hu Szabó Árpád
Pátyod www.patyod.hu Pethő András
Porcsalma www.porcsalma.hu Kanyó Imre
Szamosangyalos Adorján György
Szamosbecs www.szamosbecs.hu Gaál Sándor
Szamostatárfalva www.szamostatarfalva.hu Gaál Vilma
Tyukod www.tyukod.hu Czibere József
Ura www.urakozseg.hu Mosolygó Miklós