Kadarkúti kistérség

Somogy megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Történelem:

A honfoglaló magyarok az akkori Somogy területén szlávok, germánok és avarok által gyéren lakott vidéket találtak. Amikor 997-ben meghalt Géza fejedelem, fiának, Istvánnak kellett őt a hatalomban követni. I. (Szent) István, a vármegyerendszer kialakítása során, a somogyi várakat és a hozzájuk tartozott birtokokat királyi tulajdonná nyilvánítva, a környező vidékek központjaivá tette. Ezek sorából kiemelkedett Somogyvár, mely később a középkori megye székhelye lett.

Somogyot – a tatárdúlás okozta töréstől eltekintve – a török megjelenéséig egyenes vonalú gazdasági fejlődés jellemezte. A vármegyék közül Somogy megye nyerte el elsőként, 1498-ban, II. Ulászlótól a címer- és pecséthasználati jogot.A mohácsi csatavesztés után rövidesen Somogyban is megjelent a török. A hódoltság alatt a falvak jelentős része – tragikus méreteket öltve – elnéptelenedett.

Az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború költségeit a törököktől elnyomorított somogyi parasztoktól is be akarták gyűjteni a császári adószedők.A XVIII. század első évtizedeiben mindössze négy mezővárosa volt a megyének, mégpedig Kaposvár, Szigetvár, Igal és Babócsa.

A reformkorban számos jótékony céllal létesített intézmény – mint például a rabok foglalkoztatását segítő posztógyár, vagy az említett megyei kórház is – jelezték, hogy Somogy megye szintén a polgári fejlődés útjára lépett.

Az I. világháborúban mintegy 9000 somogyi katona pusztult el. A háborús nyomor, a hazatérő katonatömegek, a központi hatalom felbomlása forradalmi helyzethez vezetett. A világgazdasági válság a megye iparában jó esetben stagnálást, de inkább határozott visszaesést okozott. Hirtelen megemelkedett a munkanélküliek aránya.

Somogy megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Siófok (Siófoki kistérség),
- a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Nagyberény (Siófoki kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói kistérség).

Kistérségei:

Balatonföldvári kistérség
Barcsi kistérség
Csurgói kistérség
Fonyódi kistérség
Kadarkúti kistérség
Kaposvári kistérség
Lengyeltóti kistérség
Marcali kistérség
Nagyatádi kistérség
Siófoki kistérség
Tabi kistérség

Somogy megye 1 Somogy megye 2 Somogy megye 3 Somogy megye 4 Somogy megye 5 Somogy megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Bárdudvarnok www.bardudvarnok.hu Mester Balázs
Csököly www.csokoly.hu Jakab Csongor
Gige www.gige.hu Koszti Sándor
Hedrehely www.hedrehely.hu Farkas László György
Hencse www.hencse.hu Gelencsér János
Jákó www.jako.hu Kovács János
Kadarkút www.kadarkutph.hu Karsai József
Kaposfő www.kaposfo.hu Sztányi Tibor
Kaposmérő www.kaposmero.hu Prukner Gábor
Kaposszerdahely www.kaposszerdahely.hu Prépost László
Kaposújlak www.kaposujlak.hu Csabai Tamás
Kisasszond Csontos Szabolcs
Kiskorpád www.kiskorpad.hu Epstein Ferenc
Kőkút Földes Mária Eleonóra
Mike www.somogy.hu/mike Pécsiné Domján Anikó Csilla
Nagybajom nagybajom.hu Czeferner Józsefné
Pálmajor www.palmajor.hu Pozsonyi Erika
Patca www.patca.hu Handó János ifj.
Rinyakovácsi www.falvak.hu/rinyakovacsi Balogh Géza
Szenna www.szenna.hu Salamon Gyula
Szilvásszentmárton www.szilvasszentmarton.hu Lengyel Gábor
Visnye Füszfás Balázs
Zselickisfalud www.zselickisfalud.hu Horváth Tibor