Barcsi kistérség

Somogy megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Történelem:

A honfoglaló magyarok az akkori Somogy területén szlávok, germánok és avarok által gyéren lakott vidéket találtak. Amikor 997-ben meghalt Géza fejedelem, fiának, Istvánnak kellett őt a hatalomban követni. I. (Szent) István, a vármegyerendszer kialakítása során, a somogyi várakat és a hozzájuk tartozott birtokokat királyi tulajdonná nyilvánítva, a környező vidékek központjaivá tette. Ezek sorából kiemelkedett Somogyvár, mely később a középkori megye székhelye lett.

Somogyot – a tatárdúlás okozta töréstől eltekintve – a török megjelenéséig egyenes vonalú gazdasági fejlődés jellemezte. A vármegyék közül Somogy megye nyerte el elsőként, 1498-ban, II. Ulászlótól a címer- és pecséthasználati jogot.A mohácsi csatavesztés után rövidesen Somogyban is megjelent a török. A hódoltság alatt a falvak jelentős része – tragikus méreteket öltve – elnéptelenedett.

Az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború költségeit a törököktől elnyomorított somogyi parasztoktól is be akarták gyűjteni a császári adószedők.A XVIII. század első évtizedeiben mindössze négy mezővárosa volt a megyének, mégpedig Kaposvár, Szigetvár, Igal és Babócsa.

A reformkorban számos jótékony céllal létesített intézmény – mint például a rabok foglalkoztatását segítő posztógyár, vagy az említett megyei kórház is – jelezték, hogy Somogy megye szintén a polgári fejlődés útjára lépett.

Az I. világháborúban mintegy 9000 somogyi katona pusztult el. A háborús nyomor, a hazatérő katonatömegek, a központi hatalom felbomlása forradalmi helyzethez vezetett. A világgazdasági válság a megye iparában jó esetben stagnálást, de inkább határozott visszaesést okozott. Hirtelen megemelkedett a munkanélküliek aránya.

Somogy megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Siófok (Siófoki kistérség),
- a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Nagyberény (Siófoki kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói kistérség).

Kistérségei:

Balatonföldvári kistérség
Barcsi kistérség
Csurgói kistérség
Fonyódi kistérség
Kadarkúti kistérség
Kaposvári kistérség
Lengyeltóti kistérség
Marcali kistérség
Nagyatádi kistérség
Siófoki kistérség
Tabi kistérség

Somogy megye 1 Somogy megye 2 Somogy megye 3 Somogy megye 4 Somogy megye 5 Somogy megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Babócsa www.babocsa.hu Péter István
Barcs www.barcs.hu Karvalics Ottó
Bélavár Pápa László
Bolhó www.bolho.hu Horváth Csaba
Csokonyavisonta www.csokonyavisonta.hu Harasztia Attila
Darány www.daranykozseg.eoldal.hu Villányi László
Drávagárdony www.dravagardony.eoldal.hu Kovács István
Drávatamási www.dravatamasi.eoldal.hu Szabacz József
Heresznye www.heresznye.hu Kolics Gábor
Homokszentgyörgy www.homokszentgyorgy.hu Czinke János
Istvándi www.istvandi.eoldal.hu Kalányos Zoltán
Kálmáncsa www.kalmancsa.hu Peperő Rózsa
Kastélyosdombó www.kastelyosdombo.eoldal.hu Kirizs Zsolt
Komlósd Kiss Pál
Lad www.lad.hu Pirosné Tamás Krisztina
Lakócsa Matyók József
Patosfa www.patosfa.hu Horváth Margit
Péterhida Káló Tímea
Potony Reiz Tamás
Rinyaújlak www.somogy.hu/rinyaujlak Peti Csaba
Rinyaújnép Istvánfi Brigitta
Somogyaracs Traxler Balázs
Szentborbás Dudás János Márkné
Szulok www.szulok.hu Hengerics József
Tótújfalu Varga Zoltán