Somogy megye

Somogy megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Történelem:

A honfoglaló magyarok az akkori Somogy területén szlávok, germánok és avarok által gyéren lakott vidéket találtak. Amikor 997-ben meghalt Géza fejedelem, fiának, Istvánnak kellett őt a hatalomban követni. I. (Szent) István, a vármegyerendszer kialakítása során, a somogyi várakat és a hozzájuk tartozott birtokokat királyi tulajdonná nyilvánítva, a környező vidékek központjaivá tette. Ezek sorából kiemelkedett Somogyvár, mely később a középkori megye székhelye lett.

Somogyot – a tatárdúlás okozta töréstől eltekintve – a török megjelenéséig egyenes vonalú gazdasági fejlődés jellemezte. A vármegyék közül Somogy megye nyerte el elsőként, 1498-ban, II. Ulászlótól a címer- és pecséthasználati jogot.A mohácsi csatavesztés után rövidesen Somogyban is megjelent a török. A hódoltság alatt a falvak jelentős része – tragikus méreteket öltve – elnéptelenedett.

Az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború költségeit a törököktől elnyomorított somogyi parasztoktól is be akarták gyűjteni a császári adószedők.A XVIII. század első évtizedeiben mindössze négy mezővárosa volt a megyének, mégpedig Kaposvár, Szigetvár, Igal és Babócsa.

A reformkorban számos jótékony céllal létesített intézmény – mint például a rabok foglalkoztatását segítő posztógyár, vagy az említett megyei kórház is – jelezték, hogy Somogy megye szintén a polgári fejlődés útjára lépett.

Az I. világháborúban mintegy 9000 somogyi katona pusztult el. A háborús nyomor, a hazatérő katonatömegek, a központi hatalom felbomlása forradalmi helyzethez vezetett. A világgazdasági válság a megye iparában jó esetben stagnálást, de inkább határozott visszaesést okozott. Hirtelen megemelkedett a munkanélküliek aránya.

Somogy megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Siófok (Siófoki kistérség),
- a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Nagyberény (Siófoki kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói kistérség).

Kistérségei:

Balatonföldvári kistérség
Barcsi kistérség
Csurgói kistérség
Fonyódi kistérség
Kadarkúti kistérség
Kaposvári kistérség
Lengyeltóti kistérség
Marcali kistérség
Nagyatádi kistérség
Siófoki kistérség
Tabi kistérség

Somogy megye 1 Somogy megye 2 Somogy megye 3 Somogy megye 4 Somogy megye 5 Somogy megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Ádánd www.adand.hu Szatmári Kornélia Ilona
Alsóbogát www.alsobogat.hu Süle Tibor
Andocs www.andocs.hu Törőcsik Ferencné
Babócsa www.babocsa.hu Péter István
Bábonymegyer Kiss Sándorné
Bakháza Nagy Tibor
Balatonberény www.balatonbereny.hu Horváth László
Balatonboglár www.balatonboglar.hu Mészáros Miklós
Balatonendréd www.balatonendred.hu Késmárki Tibor
Balatonfenyves www.balatonfenyves.hu Lombár Gábor György
Balatonföldvár www.balatonfoldvar.hu Holovits Huba
Balatonkeresztúr www.balatonkeresztur.hu Kovács József
Balatonlelle www.balatonlelle.hu Kenéz István
Balatonmáriafürdő www.balatonmariafurdo.hu Galácz György Vince
Balatonőszöd www.balatonoszod.hu Antal János
Balatonszabadi www.balatonszabadi.hu Tóthné Balogh Mária Margit
Balatonszárszó www.balatonszarszo.hu Dorogi Sándor János
Balatonszemes www.balatonszemes.hu Takács József
Balatonszentgyörgy www.balatonszentgyorgy.hu Farkas László Nándor
Balatonújlak balatonujlak.hu Tüske Gáborné
Bálványos www.galeria.hu/balvanyos Sebestyén Gyula
Barcs www.barcs.hu Karvalics Ottó
Bárdudvarnok www.bardudvarnok.hu Mester Balázs
Baté www.bate.hu Zsalakó Ernő
Bedegkér Steinbacher Jenő