Somogy megye

Somogy megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország egyik megyéje a Dunántúlon. Székhelye Kaposvár, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosának is tartott Siófok.
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Történelem:

A honfoglaló magyarok az akkori Somogy területén szlávok, germánok és avarok által gyéren lakott vidéket találtak. Amikor 997-ben meghalt Géza fejedelem, fiának, Istvánnak kellett őt a hatalomban követni. I. (Szent) István, a vármegyerendszer kialakítása során, a somogyi várakat és a hozzájuk tartozott birtokokat királyi tulajdonná nyilvánítva, a környező vidékek központjaivá tette. Ezek sorából kiemelkedett Somogyvár, mely később a középkori megye székhelye lett.

Somogyot – a tatárdúlás okozta töréstől eltekintve – a török megjelenéséig egyenes vonalú gazdasági fejlődés jellemezte. A vármegyék közül Somogy megye nyerte el elsőként, 1498-ban, II. Ulászlótól a címer- és pecséthasználati jogot.A mohácsi csatavesztés után rövidesen Somogyban is megjelent a török. A hódoltság alatt a falvak jelentős része – tragikus méreteket öltve – elnéptelenedett.

Az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború költségeit a törököktől elnyomorított somogyi parasztoktól is be akarták gyűjteni a császári adószedők.A XVIII. század első évtizedeiben mindössze négy mezővárosa volt a megyének, mégpedig Kaposvár, Szigetvár, Igal és Babócsa.

A reformkorban számos jótékony céllal létesített intézmény – mint például a rabok foglalkoztatását segítő posztógyár, vagy az említett megyei kórház is – jelezték, hogy Somogy megye szintén a polgári fejlődés útjára lépett.

Az I. világháborúban mintegy 9000 somogyi katona pusztult el. A háborús nyomor, a hazatérő katonatömegek, a központi hatalom felbomlása forradalmi helyzethez vezetett. A világgazdasági válság a megye iparában jó esetben stagnálást, de inkább határozott visszaesést okozott. Hirtelen megemelkedett a munkanélküliek aránya.

Somogy megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Siófok (Siófoki kistérség),
- a megye legdélibb települése Szentborbás (Barcsi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Nagyberény (Siófoki kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói kistérség).

Kistérségei:

Balatonföldvári kistérség
Barcsi kistérség
Csurgói kistérség
Fonyódi kistérség
Kadarkúti kistérség
Kaposvári kistérség
Lengyeltóti kistérség
Marcali kistérség
Nagyatádi kistérség
Siófoki kistérség
Tabi kistérség