Pilisvörösvári kistérség

Pest megye, amely a Közép-Magyarország régióba tartozik, Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen. Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m).

Történelem:

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, a Visegrádi vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.

Pest megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kocsér (Ceglédi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zsámbék (Pilisvörösvári kistérség).

Kistérségei:

Aszódi kistérség
Budaörsi kistérség
Ceglédi kistérség
Dabasi kistérség
Dunakeszi kistérség
Érdi kistérség
Gödöllői kistérség
Gyáli kistérség
Monori kistérség
Nagykátai kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Ráckevei kistérség
Szentendrei kistérség
Szobi kistérség
Váci kistérség
Veresegyházi kistérség

Pest megye 1 Pest megye 2 Pest megye 3 Pest megye 4 Pest megye 5 Pest megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Nagykovácsi www.nagykovacsi.hu Kiszelné Mohos Katalin
Perbál www.perbal.hu Varga László
Pilisborosjenő www.pilisborosjeno.hu Küller János
Piliscsaba www.piliscsaba.hu Farkas András Elek
Pilisjászfalu www.pilisjaszfalu.hu Bányai József
Pilisszántó www.pilisszanto.hu Csicsmanczai Tamásné
Pilisszentiván www.pilisszentivan.hu Pénzes Gábor
Pilisvörösvár www.pilisvorosvar.hu Gromon István
Remeteszőlős www.remeteszolos.hu Szathmáry Gergely Zoltán
Solymár www.solymar.hu Dr. Szente Kálmán
Tinnye www.tinnye.hu Krix Lajos Mihály
Tök www.tok.hu Balogh Kálmán
Üröm www.urom.hu Laboda Gábor
Zsámbék www.zsambek.hu Horváth László