Gödöllői kistérség

Pest megye, amely a Közép-Magyarország régióba tartozik, Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen. Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m).

Történelem:

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, a Visegrádi vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.

Pest megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kocsér (Ceglédi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zsámbék (Pilisvörösvári kistérség).

Kistérségei:

Aszódi kistérség
Budaörsi kistérség
Ceglédi kistérség
Dabasi kistérség
Dunakeszi kistérség
Érdi kistérség
Gödöllői kistérség
Gyáli kistérség
Monori kistérség
Nagykátai kistérség
Pilisvörösvári kistérség
Ráckevei kistérség
Szentendrei kistérség
Szobi kistérség
Váci kistérség
Veresegyházi kistérség

Pest megye 1 Pest megye 2 Pest megye 3 Pest megye 4 Pest megye 5 Pest megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Csömör www.csomor.hu Fábri István
Dány www.dany.hu Gódor Lajosné
Gödöllő www.godollo.hu Dr. Gémesi György András
Isaszeg www.isaszeg.hu Hatvani Miklós
Kerepes www.kerepes.hu Franka Tibor
Kistarcsa www.kistarcsa.hu Solymosi Sándor
Nagytarcsa www.nagytarcsa.hu Rimóczi Sándor Vilmos
Pécel www.pecel.hu Szöllősi Ferenc Attila
Szada www.szada.hu Oroszi Sándor
Vácszentlászló www.vacszentlaszlo.hu Horváth László
Valkó www.media-valko.hu Sziráki Szilárd
Zsámbok www.zsambok.hu Holló Ilona