Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl
 
Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Terület: 11 327,99 km2

Teljes népesség: 984 521 fő (2014 január)

Népsűrűség: 87 fő/km2

Régióközpont: Győr

Megyei jogú városok: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa

Legmagasabb pont: Írott kő (882 m)  

 

Természetföldrajz

- Általános földrajzi elhelyezkedés

  Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió – egyedülálló módon – négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Keleti, illetve déli határán dél-dunántúli és közép-dunántúli régiók helyezkednek el. 

  Országon belüli sajátossága, hogy területén 5 megyei jogú város (Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) található.   

 - Felszín, domborzat

  A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli-középhegység északi és nyugati peremvidékeivel.

Soproni-hegység, Hidegvíz-völgy

- Éghajlat

  Nyugat-Magyaroszági régió egész részén az éghajlat kicsit hűvösebb. Az éves középhőmérséklet 6 – 10 °C között mozog. Ami a csapadékot illeti, az északi részén az évi átlag meghaladja 550-600 mm értékeket. A régió középső, déli valamint délnyugati részén a csapadék mennyiség megnő. Az értékek 650-800 mm között mozognak.
   
- Vízrajz

  A térség két legnagyobb természetes tava: a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Balaton, becenevén a "magyar tenger" Közép-Európa legnagyobb tava. A Fertő tő és a körülötte lévő vidék a világörökség része, valamint ez Európa legnagyobb szikes tava.

  A Kis-Balaton is egyedülálló értéket képvisel, a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról.
     A Duna főága 36 kilométeren át jelenti országunk és egyben a régió északi határát, ide érve több ágra válik szét Európa második leghosszabb folyója. A Rába a Dunántúl északi részének leghosszabb folyója. Mindkét forrása Ausztriában található, hazánk területén torkollik a Dunába. A Zala azon ritka nagyobb folyók egyike, amely Magyarországon ered és itt is éri el torkolatát. A Kis-Balatonon keresztül ömlik a Balatonba.

 - Élővilág, természetvédelem

  Magyarország nyolc világörökségéből kettő helyezkedik el a nyugat-dunántúli régióban: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj.

  Az Apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította, 1541-ban kapott főapátsági rangot. Könyvtárában közel ezer évet felölelő könyvgyűjtemény található, ami körülbelül 360 ezer kötetből áll. 1996 óta a világörökség része.
  A Fertő tó az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. Háromnegyede Ausztriában fekszik, maradék része pedig hazánkban. Partját lakták már a kelták és a rómaiak is. 2001 óta szerepel a világörökségi listán.

A régióban található:

 - 3 nemzeti park: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
 - 5 tájvédelmi körzet: Szigetközi-, Pannonhalmi-, Soproni-, Kőszegi-, Sághegyi Tájvédelmi Körzet,
 - és több természetvédelmi terület.

  A Fertő-Hanság Nemzeti Park és az Őrségi Nemzeti Park területén nem csupán a növény- és állatvilág élvez védelmet, hanem a néprajzi és kultúrtörténeti értékek, a népi hagyományok és szokások is fennmaradtak.
  A Nyugat-Dunántúl élen jár a helyi kezdeményezéseken és összefogáson alapuló natúrparkok kialakításában. Az Írottkő Natúrpark az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködés mintája, a két fél a környezet megóvásával szeretné a területet fejleszteni. A Hármashatár Natúrpark Magyarország-Ausztria-Szlovénia határ menti térségeinek összefogásával alakult ki, tagjai a burgenlandi Raab Natúrpark, a muravidéki Gorièkó Natúrpark, az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület és a Kerka-Mente Natúrpark Egyesület. A Soproni-hegység természetkímélő turizmusának fejlesztésére jött létre a Soproni-Hegység Natúrpark, melynek sajátossága, hogy Lövérek elnevezésű része államilag elfogadott gyógyhely.
 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Demográfia

  A régiónak 35 városban és 622 községben összesen 984 521 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Győr-Moson-Sopron 450 318 fő, Vas megye 254 580 fő és Zala megye 279 623 fő (Forrás: KSH 2014).

  A népesség száma megyénként eltérően alakult: 1990 óta csupán Győr-Moson-Sopronban növekedett, a másik két megyében nem. Az utóbbi években jelentkező pozitív belföldi vándorlás lehetővé tette, hogy a régió városainak, illetve városkörnyékeinek lélekszáma gyarapodjon: elsősorban Győr, de Keszthely, Hévíz, Sárvár és Zalaegerszeg is belföldi vándorlási célpontnak nevezhető.

 

- Társadalmi-gazdasági élet

 

  Annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúl népességét tekintve Magyarországon a kisebb régiók közé tartozik, gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos átlagot, különösen a vidéki átlagot. A Budapestet, mint fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió után a második helyen áll.

  Az elmúlt évtizedben erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitása, valamint a humán erőforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján legkiemelkedőbb Győr, de ipari központok alakultak ki a nagyobb városokban és közvetlen térségükben is.
  A foglalkoztatottak száma a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken, bár a csökkenés mértéke elenyésző. Kitűnik ugyanakkor, hogy a foglalkoztatottsági szint magasabb, mint az országos átlag és hasonlít az EU átlaghoz, ugyanakkor jellemzőek a nők és férfiak közti foglalkoztatottságbeli különbségek. Ez a különbség az utóbbi években nőtt. A munkanélküliek között kisebb arányú a fizikai foglalkozásúak, a férfiak, a szakképzetlenek és a pályakezdők aránya, mint országosan. Munkaerő piaci szempontból a roma népesség a leghátrányosabb helyzetű.

Győr

   
- Turizmus

    A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A Nyugat-Dunántúl gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. 

 

Egészségturizmus

  Alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. A régió területén található gyógyfürdők: Balf (Sopron), Bük, Győr, Hévíz, Kapuvár, Kehidakustány, Lenti, Mosonmagyaróvár, Sárvár, Szeleste és Zalakaros. További 10 településen termálfürdő áll a vendégek rendelkezésére, kettő pedig gyógyfürdővel és termálfürdővel is rendelkezik.

  Ezen fürdők hatása térségükben meghatározó. Adottságaik alapján a régió meghatározó gyógyfürdő-helyének Hévíz, Bük, Zalakaros és Sárvár számít. Az itt található fürdők fontos gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak. Vendégforgalmuk nagy, jelentős számban érkeznek ide vendégek a szomszédos országokból is. Valószínűsíthetően ezek a fürdők határozzák meg középtávon is a régió, mint termálturisztikai célpont rangját és arculatát. A fürdők többségében az elmúlt években színvonalas fejlesztések történtek, bővült a szolgáltatások kínálata, melyek révén nemzetközi versenyképességük erősödött.

Sárvári termálfürdő

Bor és gasztronómia turizmus

  Nyugat-Dunántúl borászati és gasztronómiai értékekben, specialitásokban is gazdag. A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, illetve minősül bortermőhelynek.
  A történelmi borvidékek közül a Pannonhalma-Sokoróaljai és a Soproni borvidék teljes egészében itt helyezkedik el, a Somlói, a Balatonfelvidéki és a Balatonmelléki borvidéknek pedig egyes körzetei vannak a régióban. Valamennyi borvidéken kialakítottak borutakat, ezen kívül a borfesztiválok, bornapok, borversenyek, sőt Kőszegen borbál is színesíti a kínálatot.
  Gasztronómiai értékeink közé tartozik a rábaközi perec, a pálpusztai sajt, a szigetközi ecetes hal, a mézespálinka, a tökös-mákos rétes, a tökmagolaj, a dödölle, a Hajdina kása, a prósza stb.

 

Kulturális turizmus

  A régió számos egyedi, csak erre a vidékre jellemző kulturális örökséggel járul hozzá nemzeti és egyetemes értékeinkhez. A kulturális rendezvények rangosak és sokrétűek, szinte minden érdeklődési kört kiszolgálnak. Legjelentősebbek: győri "barokk napok", a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál, a Savaria Történelmi Karnevál vagy a soproni VOLT fesztivál.

 

Vallási turizmus

  A vallási turizmus terén is kiemelkedik régiónk. Jelentősebb zarándok- és búcsújáróhelyek pl. Máriakálnok, Celldömölk, Homokkomárom vagy Bucsuszentlászló.

 

Ökoturizmus és aktív turizmus

    A régió változatos felszíne, gazdag növény- és állatvilága a természetet kedvelők számára is komoly idegenforgalmi vonzerő. A szabadidő hasznos eltöltéséhez szerteágazó lehetőségeket kínálnak a Fertő-hansági és Őrségi Nemzeti Park látogatóparkjai, a Balaton, a Kis-Balaton, a Fertő tó, a Rába folyó és mellékágain jelentkező evezős csoportok, valamint a vadvizi jellegű horgászatot kedvelők számára is. A régióban húzódik az Országos Kék Túra útvonalának egy része. A régió fő célkitűzéseivel összhangban ezért is kell különösen nagy hangsúlyt fektetni a természeti értékek megőrzésére, bemutatására. A kerékpáros turizmus az egyik leginkább fejlődő turisztikai terület.
 
  Az igények fokozódása miatt az elmúlt időszakban, különösen a Fertő tó, a Balaton és a határ mentén több kilométer kerékpárút épült és épül jelenleg is. A rendelkezésre álló adatok szerint a Nyugat-Dunántúl 300 kilométert meghaladó kerékpárúttal rendelkezik, amely az országos hálózat több mint egyötödét teszi ki. Problémát jelent ezeknek a fejlesztéseknek az elszigeteltsége, tehát az egyes kerékpárutak nincsenek összekötve sem régiós, sem nemzetközi szinten.

Országos Kék Túra útvonal (Kőszegi-hegység - A Hétvezér-forrás)

Konferenciaturizmus

  A térség néhány városában (Keszthely, Sopron) a konferenciaturizmus feltételei is kitűnőek.

 

Forrás:
Nyugat-Dunántúl Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-2013, 2006
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat-Dun%C3%A1nt%C3%BAl http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91r-Moson-Sopron_megye http://hu.wikipedia.org/wiki/Vas_megye http://hu.wikipedia.org/wiki/Zala_megye

 

Nyugat-Dunántúl 1 Nyugat-Dunántúl 2 Nyugat-Dunántúl 3 Nyugat-Dunántúl 4 Nyugat-Dunántúl 5 Nyugat-Dunántúl 6