Szécsényi kistérség

Nógrád megye, amely az Észak-Magyarország régióba tartozik, az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján. A megye területe 2 545 km2, ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye.

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Csóványos (938 m), amely Pest megye határán helyezkedik el. A megye legalacsonyabb pontja az Ipoly mentén található a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Történelem:

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik. A vármegyét Szent István hozta létre, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét.

Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a II. világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette. 1923-ban a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád megye ismét önállóvá vált.

1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is. A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek azaprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 125 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza.

Nógrád megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Litke (Salgótarjáni kistérség),
- a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség),
- a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség).

Kistérségei:

Balassagyarmati kistérség
Bátonyterenyei kistérség
Pásztói kistérség
Rétsági kistérség
Salgótarjáni kistérség
Szécsényi kistérség

Nógrád megye 1 Nógrád megye 2 Nógrád megye 3 Nógrád megye 4 Nógrád megye 5 Nógrád megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Endrefalva www.endrefalva.hu Csóriné Botyánszki Ágnes
Hollókő www.holloko.hu Szabó Csaba
Ludányhalászi www.ludanyhalaszi.hu Kovács Imre
Magyargéc www.magyargec.hu Velki Róbert
Nagylóc www.nagyloc.hu Péter Gábor
Nógrádmegyer www.nogradmegyer.hu Verbói Gábor
Nógrádsipek www.nogradsipek.hu Vizi Zoltán
Nógrádszakál www.nogradszakal.hu Radvánszky Judit
Piliny Lehoczki Szabolcs
Rimóc www.rimoc.hu Beszkid Andor
Szécsény www.szecseny.hu Stayer László
Szécsényfelfalu www.felfalu.hupont.hu Keresztes Imre
Varsány www.varsany.hu Pintérné Kanyó Judit