Magyarország személyiségei

TUDOMÁNY

A Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

 

Asbóth Oszkár (Pankota, 1891 – Budapest, 1960)

Találmánya: helikopter

Bay Zoltán (Gyulavári, 1900 – Washington, 1992)

Tudományos felfedezései: a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektronsokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció

Bíró László József (Budapest, 1899 – Buenos Aires, 1985)

Találmányai: golyóstoll, automata sebességváltó, gőzerővel hajtott ősmosógép

Bolyai János (Kolozsvár, 1802 – Marosvásárhely, 1860)

Tudományos felfedezései: abszolút mértan, általános relativitás elmélet

Csonka János (Szeged, 1852 – Budapest, 1939)

Találmányai: karburátor (porlasztó), automatikus csőgyújtás (gáz- és petróleum-motoroknál), gázmotor, motoros tricikli (postások részére), benzinmotoros autó

báró Eötvös Lóránd (Buda, 1848 – Budapest, 1919)

Találmányai és tudományos felfedezése: torziós inga, általános relativitáselmélet

Déri Miksa (Bács, 1854 – Merano, 1938)

Találmányai: transzformátor, repulziós motor

Galamb József (Makó, 1881 – Detroit, 1955)

Találmányai: Ford T-Modell autó tervezője, bolygókerekes sebességváltó, villamos gyújtóberendezés, Fordson traktor

Irinyi János (Nagyléta, 1817 – Vértes, 1895)

Találmánya: biztonsági gyufa

Jedlik Ányos (Szimő, 1800 – Győr, 1895)

Találmánya: elektromotor, dinamó

Kármán Tódor (Budapest, 1881 – Aachen, 1963)

Tudományos felfedezései: hangsebesség feletti repülés atyja, űrkorszak tervezője

Némethy György (Budapest, 1934 – New York, 1994)

Tudományos felfedezései: a víz hatása a fehérje struktúrájára, az allosztérikus hatás fogalmának bevezetése az enzimeknél.

Neumann János (Budapest, 1903 – Washington, DC, 1957)

Tudományos felfedezései: kvantum mechanika matema-tika, játékelmélet, folytonos geometria elmélet, számítógép logikai tervezés és alapvető gondolat.

Puskás Tivadar (Pest, 1844 – Budapest, 1893)

Találmányai: telefonközpont, telefonhírmondó.

ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944 – )

Találmányai: több logikai játék alkotója, a leghíresebb a Rubik kocka vagy Bűvös kocka.

Selye János (Bécs, 1907 – Montreal, 1982)

Tudományos felfedezései: stressz fogalma, stresszhatás

Telkes Mária (Budapest, 1900 – Budapest, 1995)

Találmányai: napenergia hasznositása, napenergiával fűtött ház, viz sótalanitása napenergiával

Tihanyi Kálmán (Üzbég, 1897 – Budapest, 1947)

Találmányai: ikonoszkóp, robot repülőgép (torpedó)

 

Nobel-díjasaink:

1905 Lénárd Fülöp - atommodell

1914 - Bárány Róbert orvosi

1925 – Zsigmondy Richárd kémia

1937 – Szent Györgyi Albert – C-vitamin

1943 – Hevesy György kémia

1961 – Békésy György orvosi

1963 – Wigner Jenő fizika

1971 – Gábor Dénes holografikus módszer

1994 Oláh György kémia 

 

Jelenkor: 

Hidvégi Máté (Budapest, 1955. november 9.) magyar biokémikus, rákkutató, címzetes egyetemi tanár, a világszerte elismert Avemar feltalálója.

Dr. Fenyő Márta Katalin (Budapest, 1946. június 8. –) fizikus, a polarizáltfény-terápia (Evolite, Bioptron, Sensolite) kifejlesztője.

(Forrás: http://ujmagyarevezred.nl/feltalalok.pdf) 

 

MŰVÉSZETEK 

Építészet:

Feszl Frigyes (Pest, 1821. febr. 20. – Budapest, 1884. júl. 25.)

Építész, a magyar és az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, és Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat (Nádor u. 22., 1846–51) és Pán Józseffel a kiskörúti volt London Szállót. Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után 1859–64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redut alapfalaira épült. 

Lechner Ödön (Pest, 1845. aug. 27. – Budapest, 1914. jún. 10.)

Az építészetben a magyaros-szecessziós stílus megteremtője. Legfontosabb munkái: a kőbányai Szent László templom, a Földtani Intézet, a pesti Postatakarékpénztár – ez utóbbi már visszafogottabb, letisztultabb, sokan a legszebbnek tartják munkái közül. Egyik utolsó, sokak által kedvelt műve a pozsonyi Kék templom.

Festészet és képzőművészet:

Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. február 20.–Endenich [Németország], 1900. május 1.)

Önállósulásának első fontos emléke az Ásító inas című képe. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. Ebből a korszakából ismertek népi tárgyú művei (Tépéscsinálók, 1871), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873).
1872-ben Párizsban telepedett le; de Marches báró özvegyével kötött házasságot. E korszak első nagyméretű műve a Milton (1878), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott, majd a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgotha (1883). 

Csapody Vera (Budapest, 1890. márc. 29. – Budapest, 1985. nov. 6.)

Legismertebb és legterjedelmesebb életművel rendelkező növényillusztrátorunk. 

Színészet: 

Jászai Mari (Ászár, 1850. febr. 24.–Bp., 1926. okt. 5.)

Színésznő, a legnagyobb magyar tragika. Még 1868-ban szerződött Kolozsvárra, ahol 1872-ig dolgozott. 1872-ben a Nemzeti Színház Laborfalvi Róza szerepkörére szerződtette. Bemutatkozásul a Bánk bán Gertrudisát játszhatta el. Nagy része volt a Paulay Ede nevével fémjelzett nemzeti színházi aranykor létrejöttében éppúgy, mint az 1892-es bécsi vendégjáték sikereiben.

Népzene: 

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik.

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)

1906-ban Kodály Zoltán segítségével kezdte meg módszeres gyűjtőmunkáját. Az elkövetkező tíz évben bejárta az ország legkülönbözőbb vidékeit (főképp Erdélyt), de munkássága más (szlovák, román, arab) népek zenekultúrájára is kiterjedt. Az új magyar zenei stílust kialakítása szintén az ő és Kodály nevéhez fűződik. 1906-ban közösen adták ki népdalfeldolgozás-gyűjteményüket (Magyar népdalok), négy évvel később első szerzői estjét is Kodállyal közösen rendezte.

Életműve a XX. századi magyar és egyetemes zenetörténet fontos része. A magyar népdal ősi rétegeinek felfedezése döntően meghatározza további fejlődését, egész zeneszerzői irányát és kialakítja egyéni stílusát.

Sebestyén Márta (Budapest, 1957. augusztus 19. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész. Születése óta a zene bűvöletében él, édesanyja révén is, aki zenepedagógus - Kodály Zoltán egykori tanítványa. Különösen a népdalok világa ragadta meg, ezek előadásával már kislány korában felfigyeltek tehetségére. Mára már világhírű művész, aki a legrangosabb koncerttermekben lép fel. Számos magyar terület népdalait énekli. Énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol uralkodói ház is megismerhette általa a magyar népzene gyöngyszemeit. Igazi kulturális nagykövete hazájának.

(Forrás: http://www.hungarotheka.hu/legendarium/magyar-muveszek.html)

Irodalom:

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc művei külföldön is nagy sikert arattak.

Pedig a magyar irodalmi élet már a kezdetektől nagy jelentőséggel bírt, temérdek mesterművet hagyva az utókorra. Babits Mihály, Balassi Bálint, Vörösmarthy Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor és Arany János, Ady és a Nyugat nemzedéke, Eszterházy Péter és Nádasi Péter – csupán páran a sok közül, kiknek neve hallatán tucatnyi szépirodalmi mű juthat eszünkbe.

Kortárs íróink közül, hogy csak néhányat említsünk, Eszterházyn és Nádasin kívül kiemelkedő Csukás István, Jókai Anna, Lázár Ervin, Spiró György, Garaczi László és Krasznahorkai László munkássága is, de az irodalmat kedvelők számára a lista ezzel nem ér véget. Rengeteg múlt századi és kortárs író és költő művéből válogathatnak az olvasni vágyók.

Nobel-díjas írónk: Kertész Imre (Budapest,1929.november 9.2016.március 31.)

Kertész Imre Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje.

Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté, és aki ezért képtelen visszatérni korábbi életéhez. A regény tárgyszerű, már-már dokumentarista stílusa a holokauszt újszerű irodalmi megközelítését tette lehetővé.

A Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre. Későbbi műveiben a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott, tragikus sorsra ítélt egyén sorselemzését adja.

Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít – többek között Sigmund Freud, Hugo von Hofmannsthal, Friedrich Nietzsche, Friedrich Dürrenmatt, Arthur Schnitzler, Tankred Dorst és Ludwig Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kert%C3%A9sz_Imre)

 

SPORT

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, mely egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai bronzérem, 1 olimpiai ezüstérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 európabajnoki bronzérem). Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel, melynek minden egyes labdarúgója sztárnak számított korában, így: Grosics Gyula (Fekete párduc) kapus, Buzánszky Jenő (jobbhátvéd), Lóránt Gyula (középhátvéd), Lantos Mihály (balhátvéd), Bozsik József (Cucu) jobbfedezet, Zakariás József (Zaki) balfedezet, Budai László (Púpos) jobbszélső, Kocsis Sándor (Kocka) jobbösszekötő, Hidegkuti Nándor (Öreg) középcsatár, Puskás Ferenc (Öcsi, Száguldó Őrnagy, a Higany) balösszekötő, Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) balszélső és Sebes Gusztáv.

Magyarországon kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, nem beszélve a további tehetségekről, akik történelmet írtak egy-egy olimpián.

Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974. augusztus 16. –)

Ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének tulajdonosa.

Az 1988-as ifjúsági EB-n három számban szerzett aranyérmet, a szöuli olimpiára pedig a magyar csapat legfiatalabb versenyzőjeként jutott ki. 100 méter háton, országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet, majd 200 méteren olimpiai- és Európa-csúccsal lett bajnok - ugyanakkor a legfiatalabb magyar, valamint egyéni úszó olimpiai bajnok lett. 200 méter háton az év végre már ő vezette a világranglistát, és megválasztották az év magyar úszó- és sportolónőjének is. Az elkövetkező években sportkarrierje egyre feljebb ívelt, sorra döntötte meg az országos csúcsokat, de az Európa- és világbajnokságokról sem tért haza érem nélkül. Az 1992-es barcelonai olimpián három aranyérmet szerzett, teljesítményével az olimpia legtöbb aranyérmet szerzett női versenyző lett. Az 1996-os atlantai olimpián egy arany és egy bronzérmet szerzett. Kivételes teljesítményével Egerszegi Krisztina az egyetlen női úszó, aki öt egyéni olimpiai aranyérmet szerzett. 

Gyurta Dániel (Budapest, 1989. május 4)

Úszó. Trófeái: olimpiai arany- (2012) és ezüstérem (2004) 200 m-es mellúszásban, két világbajnoki aranyérem (200 m mell), két Európa-bajnoki arany- (2010, 2012) 200 m mellen és egy bronzérem (4x100 m vegyes).

Talmácsi Gábor (beceneve „Talma”, Budapest, 1981. május 28. – )

Gyorsaságimotor-versenyző. 2007-ben a MotoGP 125 cm³-es kategóriájának világbajnoka. Karrierje során számos elismerésben részesítették – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés (2005., 2007.), Aranysisak - Casci D'oro (2007.), Az Év Sportolója - 2005-ben 3. hely, 2007-ben 1.hely[1], Az Év Embere (2007.), Az Év Legnépszerűbb Sportolója (2010.), Az Év Embere Zuglóban (2005.,2007., 2008.), Budapest Sportdíj, Woman of the year - Az év legsármosabb férfi díj, Rally Sport örökös licenc tulajdonos, A legismertebb aktív magyar sportoló (2008.), Nemzetisport közönségdíj (2007.) 2011. januárjában a nagyközönség Talmácsi Gábort választotta az Év legnépszerűbb sportolójává, ami egy igazi elismerés egy élsportoló számára, az év végi Év sportolója gálán pedig Gábor kapta azt a különdíjat, mely azt a jelölt sportolót illette, aki 2011-ben a legtöbb médiamegjelenést generálta.

Kovács Katalin (Budapest, 1976. február 29.)

Kajakos. 3-szoros olimpiai bajnok (K-2, 500 m – 2004, 2008; K-4,500 m – 2012), 5-szörös ezüstérmes (K-2, 500 m – 2000, 2012; K-4, 500 m – 2000, 2004, 2008), világbajnokságokon: 31-szeres arany-, 6-szoros ezüst- és 1-szeres bronzérmes), 26-szoros Európa-bajnok, 17-szeres Európa-bajnoki ezüstérmes.

A Dombi–Kökény kajak páros tagjai:
Kökény Roland (Miskolc,1975. október 24.)

Kajakos. Érmei: olimpiai aranyérem 2012-ben (K-2, 1000 m), két világbajnoki arany- (2005-ben K-2, 1000 m, 2006-ban K-4, 1000 m) és két ezüstérem (2001-ben és 2003-ban K-4, 1000 m), egy Európa-bajnoki aranyérem (2005-ben K-4, 500 m), öt ezüst- (K-4 500 m, 1000 m, K-2, 500 m és kétszer 1000 m), egy bronzérem (K-2, 1000 m).

Dombi Rudolf (Budapest,1986. november 9-.)

Kajakos. Érmei: olimpiai aranyérem 2012-ben (K-2, 1000 m), két Európa-bajnoki ezüstérem 2010-ben (K-2, 200 m és K-4, 1000 m), két Európa-bajnoki bronzérem (2009-ben K-4, 200 m és 2011-ben K-4, 1000 m).

A Szabó–Kozák–Kovács–Fazekas női kajak 4-es:
Kozák Danuta (Budapest, 1997. január 11.)

Kajakos. London 2-szeres olimpiai bajnoka (K-1, 500 m, K-4, 500 m – 2012), 5-szörös világbajnok (K-2, 500 m – 2009, 2010; K-4, 500 m – 2009, 2011; K-2, 200 m – 2011), egyszeres ezüst- (K-1, 500 m – 2011) és bronzérmes (K-2, 1000 m – 2007), 7-szeres Európa-bajnok (K-2, 1000 m – 2007; K-4, 200 m – 2008; K-2, 500 m – 2008, 2009; K-2, 200 m – 2011; K-1, 500 m – 2010, 2011), 3-szoros ezüstérmes (K-4, 500 m – 2008, 2010; K-1 200 m, váltó – 2010).

Szabó Gabriella (Budapest, 1986. augusztus 14.)

Kajakos. Olimpiai bajnok 2012-ben (K-4, 500) és ezüstérmes 2008-ban (K-4, 500 m), 4-szeres világbajnoki aranyérmes (K-2, 500 m – 2009, 2010; K-2, 1000 m – 2010; K-4, 1000 m – 2011), és egyszeres bronzérmes (K-2, 1000 m – 2007), 5-szörös Euróba-bajnok (K-2, 500 m – 2008, 2009; K-2, 1000 m – 2007, 2010, 2011), 3-szoros ezüstérmes (K-4, 500 m – 2010, 2011; K-2, 1000 m – 2009).

Kovács Katalin (Budapest, 1976. február 29.)

Kajakos. 3-szoros olimpiai bajnok (K-2, 500 m – 2004, 2008; K-4,500 m – 2012), 5-szörös ezüstérmes (K-2, 500 m – 2000, 2012; K-4, 500 m – 2000, 2004, 2008), világbajnokságokon: 31-szeres arany-, 6-szoros ezüst- és 1-szeres bronzérmes), 26-szoros Európa-bajnok, 17-szeres Európa-bajnoki ezüstérmes.

Fazekas-Zur Krisztina (Budapest, 1980. augusztus 1.)

Kajakos. Olimpiai bajnok: K-4, 500 m – 2012, 4-szeres világbajnok (K-4, 500 m – 2006; K-4, 200 m – 2001; K-4, 1000 m – 2003, 2007), 1-szeres ezüstérmes (K-4, 1000 m – 2011), 3-szoros Európa-bajnok (K-4, 200 m – 2001; K-4, 500 m – 2007), 3-szoros ezüst- (K-4, 500 m – 2007; K-4, 200 m – 2005, 2007), 1-szeres bronzérmes (K-2, 1000 m – 2001).

(Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/52134/a_magyar_nemzet_aranyermesei_london_2012) 

POLITIKA

Lévai Katalin (Budapest, 1954. május 22. –)

Magyar politikus, európai parlamenti képviselő, szociológus, író, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere.