Közép-Dunántúl

Közép-Dunántúl
 

A Közép-Dunántúl régió vagy „Királyi régió” a hét magyarországi statisztikai régió egyike. Három megye, Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megye alkotja. Központja Székesfehérvár és Veszprém . Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A Közép Dunántúl kifejezés ezenkívül fedheti a Közép-Dunántúlt, mint régióegységet a Dunántúlon, a turisztikai régión belül is. A turisztikai régió és a statisztikai régió területe nagyrészt megegyezik, annyi különbséggel, hogy határa valamivel nyugatabbra van, a Balaton környékét nem fedi, valamint Esztergom és környéke a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik.

 

Terület: 11 086,44 km2

Teljes népesség: 1 069 190 fő (2014 január)

Népsűrűség: 96 fő/km2

Régióközpont: Székesfehérvár

Megyei jogú városok: Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros, Veszprém

Legmagasabb pont: Pilis (756 m)

 

Természetföldrajz

- Általános földrajzi elhelyezkedés

   A tervezési-statisztikai régió a Dunától a Balaton-felvidékig terjed, 3 megyét (Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom) magában foglaló területe 11 086,44 km2, lakossága 1 069 190 fő, népsűrűsége a vidéki átlagot meghaladja.

 

- Felszín, domborzat

   A régió táji-természeti adottságai kiemelkedőek. Területén a Dunántúli-középhegység mészkő- és dolomithegyei a Kisalföld folyóvízi feltöltéssel kialakított peremvidékeivel és a vastag lösztakaróval borított Mezőfölddel találkoznak. Utóbbiak fő jellemzője a mezőgazdaság, míg az előbbiek ismertető jegye az ásványkincsekben való gazdagság.

Vértes

- Éghajlat

  Éghajlatilag a Dunántúli-középhegység jelöl ki markáns területeket a régióban. A mezőföldi-alföldi jellegű térségben száraz-kontinentális, a hegységi területeken a csapadékosabb kontinentális éghajlat, míg a Balaton-felvidéken speciális helyi mikroklímák különböztethetők meg.

- Vízrajz

    A régió vízfolyásainak fő vízgyűjtője a Duna, kisebb vízgyűjtői a Marcal, a Balaton, a Sárvíz-Sió, az Által-ér, a Cuhapata rendszerei. A Duna 130 km, Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton (592 km2) mintegy 100 km hosszan határolja a régiót. Itt található az ország második legnagyobb természetes tava, a Velencei-tó.

Velence-tó

- Élővilág, természetvédelem

  A Közép-Dunántúl tájtípusokban a leginkább bővelkedő régió Magyarországon, értékeit több nemzeti park és tájvédelmi körzet védi. A természeti értékekben leggazdagabb tájak a régió legnagyobb részét elfoglaló ÉK-DNY csapásirányú Dunántúli-középhegység területén találhatók, a Balaton-felvidék, a Bakony, a Vértes és a Dunazug hegység, valamint a vonulatok között húzódó medencék, völgyek, Duna-parti teraszok. A hegységperemeken és dombvidékeken, valamint a Tapolcai-medence tájképi kuriózumait adó tanúhegyein híres történelmi borvidékek húzódnak.

 

Demográfia

  A régiónak 44 városban és 356 községben összesen 1 069 190 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Fejér megye 419 506 fő, Komárom-Esztergom 300 677 fő és Veszprém megye 349 007 fő (Forrás: KSH 2014).

  A Közép-Dunántúl régió népességszám változása és lakosságának korösszetétele országos összehasonlításban kedvező. A régióban a nemzeti és etnikai kisebbségek közül a hegyvidékek elszórt sváb és szlovák falvai emelhetőek ki.
  A régió információs infrastruktúráját technikai és humán erőforrások oldaláról egyaránt ellentmondásosság jellemzi. Technikai tekintetben a korszerű információs infrastruktúra hálózatának elemei megtalálhatók, ugyanakkor a régió fejlesztésében érintett intézmények nem használják ki az ebben rejlő lehetőségeket.
  A régió foglalkoztatottsági helyzete kedvezőbb az országosnál, de jelentős belső egyenlőtlenségeket takar. A foglalkoztatási ráta 53,8%, míg az aktivitási arány 59,1%.

 

- Társadalmi-gazdasági élet

  A Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe már az 1990-es évek elejétől lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. 

  A régió eddigi dinamikus társadalmi-gazdasági fejlődésének hátterében a régió kedvező adottságai álltak. A gazdasági szerkezet megújult, új technológiák, új típusú iparágak honosodtak meg, a foglalkoztatás bővült, a működő tőke új ágazatokba invesztált. A hagyományos ipari termelési kultúrára alapozva korszerű iparágak települtek a korábbi ipari centrumokba.

  A régión belül a gazdasági potenciál nem egyenletesen oszlik meg, annak legnagyobb hányada Fejér és Komárom-Esztergom megyében koncentrálódik mind a termelési érték, mind pedig az export vonatkozásában. A régió logisztikai adottságai kiválóak, de a logisztikai központok elhelyezkedése a térségben egyenlőtlen.

Veszprém

- Turizmus

  A Közép-Dunántúli Régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, Velencei-tó, Dunakanyar, Bakony, Gerecse és a Vértes hegység megannyi lehetőséget biztosít az idegenforgalomra, elsősorban a vízparti strandolásra, horgászatra, vadászatra, kirándulásra.
  Gazdag ásványkincs-bázis, termékeny mezőgazdasági területek, szőlőkultúra hét minősített borvidéken, felszíni és karsztvizek bősége, transz-európai közúti, vasúti, vízi és légi útvonalak a térségben.
  Látogatható természetvédelmi területek - két nemzeti park (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) -, a városokban és kisebb településeken műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. Számos irodalmi és történelmi emlék, sírok és ásatások találhatók a régióban.

 

A térség fő turisztikai adottságai, turisztikai attrakciók típusai:

 - Középkori városok, templomok, erődök és erődítmények, kolostorok maradványai, parkokban barokk, klasszicista kastélyok, kulturális örökséget bemutató múzeumok, régészeti lelőhelyek;
 - Egyedi természeti jelenségek, összefüggő védelem alatt álló területek (vulkáni tanúhegyek, őskarsztok, kőtengerek, barlangok, arborétumok, szurdokvölgyek, ritka növények, madarak, nemzeti parkok, natúrparkok); az egykori királyi vadászterületek nagyvadakban gazdag erdői;
 - Fürdésre, vízisportokra alkalmas vízfelületek;
 - Gyógy- és termálvizekre épült egészségturisztikai és wellness szolgáltatások;
 - Kulturális, sport rendezvények;
 - Lótenyésztés hagyományai, a lovasturizmus széles körű kínálata, túraútvonalai;
 - Borvidékek bor- és gasztronómiai élménytúrái;
 - Ipari örökségek, felhagyott bányaterület ipari emlékei.

A királyi régió

Székesfehérvár - A királyok városa

 

 

  Székesfehérvár, az ősi Alba Regia, méltán érdemelte ki a királyi jelzőt: több mint fél évezreden át koronázó város, királyaink temetkezési helye és törvénylátó napok helyszíne volt. Számos látnivalója és sokszínű kulturális életének köszönhetően kedvelt úti cél a turisták körében.    

  Főbb látnivalók: Országalma, Fekete Sas Patikamúzeum, Fehérvári Babaház, Püspöki Palota, Bory Vár. Székesfehérvár határában, Tác mellett található az egykori római városnak, Gorsiumnak romjai. Kulturális életének sokszínűségét bizonyítja az évente megrendezett: Királyi esküvő, a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál, valamint a Vörösmarty Színház társulatának szabadtéri színpadon tartott előadásai.

Gorsiumnak romjai

Veszprém – A királynék városa

  Története a honfoglalás idejére nyúlik vissza, a fejedelmi család birtokába került, püspökségét 1001-ben alapították, székesegyházának felépítésében nagy szerepet játszott Gizella királyné.

  Főbb látnivalók: Szent Mihály Székesegyház, Szent István Völgyhíd, Tűztorony, Kittenberg Kálmán Növény- és Vadaspark, Laczkó Dezső Múzeum. Kiemelkedő kulturális rendezvények: Veszprémi Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál, Gizella Napok.

 

Élő hagyományok a régióban

 

  A régióban található a mítosszá vált Herendi Porcelán-„manufaktúra”. Itt gyártják a világszerte ismert Ajkai Kristályt is. A Dunántúl Athénjeként emlegetett Pápán található Közép-Európa egyetlen Kékfestő Múzeuma.

Történelmi emlékhelyek

  A vizek városát, Tatát számos forrás, két tó – az Öreg- és a Cseke-tó – teszi méltóvá az elnevezésre. A martonvásári Brunszvik-kastély neogót stílusú épülete és a kastélyt övező park és tó páratlan élményt nyújt. Észak-Vértesben található a Kamalduli Remeteség.

  Szállodai férőhelyek tekintetében a térség az eddigi igényekhez alkalmazkodott; a mintegy 58 ezer férőhely csaknem fele kempingekben található és csak negyede a szállodákban. A szállodai férőhelyek 65%-a a régió Balaton-környéki településein található.
    
  Mivel a régiónak nagy az idegenforgalma, így ennek megfelelően fejlett a kiskereskedelmi üzlet- és vendéglátó hálózata is. A 90-es években a régió nagyobb városaiban megjelentek a külföldi érdekeltségű üzletláncok. A nagy alapterületű, különböző szaküzleteknek helyet adó áruházak akcióikkal, kedvező hitelfeltételek biztosításával ösztönzik a látogatókat a vásárlásra. A régióban mintegy 5700 vendéglátóhely működik, természetesen az üdülőterületeken helyenként fölös számban. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken azonban szűkös az olcsó árfekvésű, melegkonyhás kisvendéglők választéka.

A tatai Öreg-tó

Falusi turizmus

  A falusi szállásadás férőhelyeinek száma 1999 óta látványosan növekszik régiónkban. 2004-ben elérte a 7000-et, mely az országos szállásférőhely 15,7 %-a.

  A vendégek száma 17.680 melyből 2.806 a külföldi. Az összes vendég 68,6 %-a Veszprém megyében szállt meg. A vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban 73.105 (14,7 %). A külföldiek által elköltött vendégéjszakák száma 16.460 (15,4 %). A falusi szállásadással foglalkozók száma 1.265 az országos 7.431-ből .
  A régió összes vendéglátójából 1008 Veszprém megyei.

Forrás:
http://www.kdrfu.hu/turisztika.php?cid=615
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Dun%C3%A1nt%C3%BAl
Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiája 2006, Budapest, 2006
Közép-dunántúli Operatív Program 2007 – 2013, 2006

Közép-Dunántúl 1 Közép-Dunántúl 2 Közép-Dunántúl 3 Közép-Dunántúl 4 Közép-Dunántúl 5 Közép-Dunántúl 6