Esztergomi kistérség

Komárom-Esztergom megye, amely a Közép-Dunántúl régióba tartozik, az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolják. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje.

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez.

A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Történelem:

Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbenn lakott megyéje. Az első népszámlálás idejében (1869-1870) még az ország kevésbé benépesült területei közé tartozott, azonban a kiegyezés után kibontakozó "magyar ipari forradalom" kezdetétől ez megváltozott, felgyorsult a népességnövekedés az országos trendekhez hasonlóan a kedvezőbbé vált népmozgalmi arányszámok miatt. A legdinamikusabb az 1950-es években volt a népességnövekedés a Rákosi-korszak nagyfokú iparosításának köszönhetően. Az ország mezőgazdasági jellegű vidékeiről tömeges volt az áttelepülés az épülő ipari központokba (Tatabánya, Oroszlány és a Lábatlan és Dorog között húzódó Duna-menti térség).

A megye nemzetiségi szempontból ma már homogén magyarnak tekinthető (94,1% 2001-ben), részben a kitelepítések, lakosságcserék és az urbanizációval összefüggő önkéntes magyarosodás miatt. Ennek ellenére jelentős a német (sváb) és szlovák kisebbség száma, főleg a Dorogi kistérségben. A romák száma elenyésző, jelentős részük beolvadt a magyarságba, főleg a bányavidékeken.

Komárom-Esztergom megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Esztergom (Esztergomi kistérség),
- a megye legdélibb települése Súr (Kisbéri kistérség),
- a megye legkeletibb települése Dömös (Esztergomi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Bakonybánk (Kisbéri kistérség).

Kistérségei:

Dorogi kistérség
Tatabányai kistérség
Esztergomi kistérség
Kisbéri kistérség
Komáromi kistérség
Oroszlányi kistérség
Tatai kistérség

Komárom-Esztergom megye 1 Komárom-Esztergom megye 2 Komárom-Esztergom megye 3 Komárom-Esztergom megye 4 Komárom-Esztergom megye 5 Komárom-Esztergom megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Bajót www.bajot.hu Tóth Zoltán
Dömös www.domos.hu Herman Jenőné
Esztergom www.esztergom.hu Romanek Etelka
Lábatlan www.labatlan.hu Dinnyés István
Mogyorósbánya www.mogyorosbanya.hu Havrancsik Tibor Mihály
Nyergesújfalu www.nyergesujfalu.hu Mihelik Magdolna
Pilismarót www.pilismarot.hu Pergel István Csaba
Süttő www.sutto.hu Czermann János
Tát www.tat.hu Turi Lajos