Dorogi kistérség

Komárom-Esztergom megye, amely a Közép-Dunántúl régióba tartozik, az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolják. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje.

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak. A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez.

A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Történelem:

Komárom-Esztergom Pest megye után Magyarország második legsűrűbenn lakott megyéje. Az első népszámlálás idejében (1869-1870) még az ország kevésbé benépesült területei közé tartozott, azonban a kiegyezés után kibontakozó "magyar ipari forradalom" kezdetétől ez megváltozott, felgyorsult a népességnövekedés az országos trendekhez hasonlóan a kedvezőbbé vált népmozgalmi arányszámok miatt. A legdinamikusabb az 1950-es években volt a népességnövekedés a Rákosi-korszak nagyfokú iparosításának köszönhetően. Az ország mezőgazdasági jellegű vidékeiről tömeges volt az áttelepülés az épülő ipari központokba (Tatabánya, Oroszlány és a Lábatlan és Dorog között húzódó Duna-menti térség).

A megye nemzetiségi szempontból ma már homogén magyarnak tekinthető (94,1% 2001-ben), részben a kitelepítések, lakosságcserék és az urbanizációval összefüggő önkéntes magyarosodás miatt. Ennek ellenére jelentős a német (sváb) és szlovák kisebbség száma, főleg a Dorogi kistérségben. A romák száma elenyésző, jelentős részük beolvadt a magyarságba, főleg a bányavidékeken.

Komárom-Esztergom megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Esztergom (Esztergomi kistérség),
- a megye legdélibb települése Súr (Kisbéri kistérség),
- a megye legkeletibb települése Dömös (Esztergomi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Bakonybánk (Kisbéri kistérség).

Kistérségei:

Dorogi kistérség
Tatabányai kistérség
Esztergomi kistérség
Kisbéri kistérség
Komáromi kistérség
Oroszlányi kistérség
Tatai kistérség