Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj


Share |
A térkép megtekintéséhez Javascript szükséges.

Elérhetőség

Cím:
Tel.: + 36 99 537 620; +36 30 537 622
Mobil:
Fax:
E-mail: fertotaj@vilagorokseg.hu
Web: www.fertotaj.hu

Általános információk

Nyitva tartás:

Nyitva tartás: Hé - Pé:
Nyitva tartás: Szo - Va:

Fekvése:

Szolgáltatások:
  • éttermek
  • szállodák
  • sportlétesítmények

Sportlehetőségek:
úszás, hajózás, horászat, lovaglás, túrázás

Wellness lehetőségek:

Az intézményben a köv. nyelven beszélnek:


Távolságok:

Prezentáció:

Titokzatos sós tó, mocsár, lápvilág és nádrengeteg, ezerarcú romantikus vidék szinte mindenkinek ez a kép jut eszébe a Fertő hallatán. Az országhatár által 1920 óta kettészelt, de geológiailag és történetileg egységes, sokarcú táj egyedülálló természeti, tájképi, építészeti és települési adottságokkal rendelkezik.

Kontinentális, mediterrán és atlantikus klímahatások révén növény- és állatföldrajzi határok találkoznak az Alpok lábánál elterülő lapos tóvidéken, amely egyúttal ritka növény- és állatfajok egyedülálló élőhelye. Az emberi tevékenység és a természeti környezet harmonikus kölcsönhatása ré vén kialakult kultúrtáj – melyet a már nyolc évezrede itt találkozó különböző kultúrák formálnak – kiemelkedő kultúr történeti és néprajzi értékeket hordoz. A Fertő-tó 310 négyzetkilométeres kiterjedésével Európa legnagyobb sósvizű (szikes) tava és nemzetközi jelentőségű vadvize, egyben az eurázsiai sztyepp tavak legnyugatibb képviselője, amelyet az UNESCO 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánított. Magyar része 1991, osztrák oldala 1993 óta nemzeti park (Fertő-Hanság Nemzeti Park és Neusiedlersee Seewinkel Nationalpark). Sósvízi élőhelyeket egész Európában lehet találni a tengerek közelében, míg sós tavak csak Európa keleti részén és a Kárpát-medencében fordulnak elő. 

A Fertő-tó átlag vízmélysége egy méter, a történelem folyamán többször kiszáradt (legutóbb 1865–1871 között), időnként viszont a mai települések széléig húzódott a partvonala. Sajátossága továbbá a sűrű náddal, gyékénnyel borított felszín nagy kiterjedése a tómederben, amely változatos összetételű és nagyszámú madárközösségnek szolgál köl tő-, táplálkozó- és búvóhelyül, különösen madárvonulás idején. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy az ember már Kr. e. 6000 év vel lakta e vidéket. Kiemelkedőek a ró mai kor emlékei, köztük a tó déli partján található gyógyfürdő marad ványok Marcus Aurelius (161–180 idejéből, egy rómaiak által használt for rás, valamint a páratlan szépségű Mithras-szentély Fertőrákoson. A rómaiak honosították meg a ma is jelen tős és magas színvonalú sző lő- és bor kultúrát. A tó körüli települések építészeti arculata 18–19. századi építkezések örökségét mutatja, az osztrák oldalon például Ruszt (Rust), amely kitűnő borairól volt híres a középkorban, a „ hagyomány szerint minden kéményén gólya fészkel.”
Feketeváros (Purbach), Fertőmeggyes (Mörbisch am See) és Fertőszéleskút (Brei tenbrunn), a magyar oldalon Fertőrá kos, Balf, Hidegség, Fertőboz és Hegy kő. A falvak nemesen egyszerű népi építészete mellett kiemelkedő kulturá lis értéket képviselnek a pompás kas télyok. Az Esterházy-kastély nagysza bású barokk franciaparkjával versailles-i mintára épült 1720 és 1760 között. Az épületegyüttes otthont adott mulatóháznak, bábszínháznak, opera és muzsikaháznak is, utóbbi Joseph Haydn vezetése alatt Európa-szerte híressé tette Eszterháza zenei életét.

A nagycenki Széchenyi-kastély a 19. század első felében nyerte el ma is látható formáját, könyvtára és híres gyűjteményei alkották később a Nem zeti Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének alapjait. A fertőrákosi kőfejtő adta a ró mai kor óta híres lajtai mészkövet, mely töb bek között alapanyaga Sopron közép kori városfalának, valamint a bécsi Szent István-székesegyháznak. A bá- nyaművelés során érdekes oszlopcsar nokos formát nyert „termek” időről időre kulturális események színhe lyéül szolgálnak.

A Fertő-táj mai képe folyamatos és dinamikus fejlődés eredménye amely szemléletes példája annak, hogy a különböző korok kultúrái hogyan tudtak alkalmazkodni e különleges és változatos természeti környezethez, illetve az idők során hogyan hasznosí tották, alakították azt.

Képgaléria

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 1 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 2 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 3 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 4 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 5 Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj 6