Észak Magyarország

Észak-Magyarország

  Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. 

Terület:13 429 km²

Teljes népessége:1 176 894fő (2014 január)

Népsűrűség: 88 fő/km2

Régióközpont: Miskolc

Megyei jogú városok: Miskolc, Eger, Salgótarján

Legmagasabb pont: Kékes (1014 m)

 

Természetföldrajz

 - Általános földrajzi elhelyezkedés

  Az Észak-Magyarország Régió az Északi-középhegység és az Alföld északi szélén helyezkedik el. Területén három megye található Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád. Területe 13 429 km², mely alapján a negyedik legnagyobb régió az országban. Északon Szlovákia, nyugaton a Budapest-Középdunavidék, Közép-Magyarország, délen az ÉszakAlföld (és a Tisza-tavi programrégió), keleten, pedig Észak-Alföld Régió határolja.

- Felszín, domborzat

  A természetföldrajzi környezetet vizsgálva, megállapítható, hogy az északmagyarországi régió földrajzi és természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb régiója. Itt található hazánk legmagasabb középhegysége, ill. Magyarország legmagasabb csúcsa, az 1014 m magas Kékes. Északon a Szlovák határ mentén alacsonyabb közép-hegységek és dombságok húzódnak. A Börzsöny, a Mátra és a Zempléni hegység vulkanikus láncait magas csúcsok és mély völgyek tagolják, míg a Cserehát, Bükk és az Aggteleki-karszt lekopott mészkőhegységek.

  A régió hegyei rengeteg felszín alatti csodát rejtenek. A Bükk-hegység hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, itt található az ország legmélyebb barlangja a 250 m mély és 4,5 km hosszú István-lápai barlang. Az Aggteleki-karszt Szlovákiába is átnyúló barlangrendszere Európában is egyedülálló, csakúgy mint a térségben feltárt „ősemberbarlangok”, (Szeleta-barlang) melyekből kiemelkedő jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő.

Szeleta-barlang

- Éghajlat

  A régió éghajlata az országos átlagtól kissé eltérő melyet az északi fekvés és a magasabb felszíni formák befolyásolnak. A klíma és a magaslati éghajlat lehetővé tették, hogy a régióban több klimatikus gyógyhely is kialakuljon, 800-900 m magasságon már a magas hegyihez hasonló biológiai hatások alakulhatnak ki, ilyen hatásokkal rendelkezik többek között a Kékes és Galyatető.

  Az évi középhőmérséklet 10,5 Celsius fok, mely némileg alacsonyabb az országos átlagnál. A csapadék mennyisége átlagosan évi 500-600 mm, bár az utóbbi két-három évben bizonyos területi eloszlásban igen szélsőséges időszaki értékeket mutatott. A napsütéses órák száma 2000 óra, mely az országos átlaghoz viszonyítva magasabbnak mondható. Az uralkodó szélirány az északi, de ezt a domborzati viszonyok módosíthatják.

- Vízrajz

  Folyóvizeink közül legjelentősebbek a Tisza, valamint jobb oldali mellékfolyói a Bodrog, Hernád, Sajó, Zagyva és a régió nyugati felén az Ipoly. A terület állóvizekben viszonylag szegény, de a Mátra és a Bükk déli lejtőin több kisebb víztározó is épült, ugyanakkor jelentős a bányatavak száma.

- Élővilág, természetvédelem

  A hegyvidéki talajadottságok kedveznek a szőlőtermesztésnek, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. A völgyekben réti és öntéstalajokat is találhatunk, míg a mélyebben fekvő síkságokon a vályog talaj a jellemző, de a legjellemzőbb a barna erdei talaj. A régió növénytakarója a magasabb hegyekben bükkös-tölgyes, lejjebb ereszkedve vegyes erdő, míg a síkságokon erdős-ligetes sztyep jellegű növénytárulás található. Érintetlen, nem művelt „őserdő” csak a Bükkben található. Hiányoznak az út menti fasorok, és a telepített erdők, ezzel szemben sok a parlagon hagyott gazos, bozóttal fedett földterület.
  A régió területének 13%-a országos és helyi jelentőségű védett természeti terület, mely az ország védett területeinek 22%-át adja. Természeti kincseink közé tartozik a hatalmas gyógy-, hévíz-, és ásványvíz készlet. Észak-Magyarországon a föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki.

Bükk Nemzeti Park

Demográfia

 

A régiónak 46 városban és 564 községben összesen 1 176 894 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Borsod-Abaúj-Zemplén 674 999 fő, Heves 303 503 fő és Nógrád megye 198 392 fő. (Forrás: KSH 2014)

 

 - Társadalmi-gazdasági élet

  A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége a megyékben központi szerepet betöltő nagyvárosoknak (Miskolc, Eger, Salgótarján) és a közepes városoknak (Gyöngyös, Hatvan, Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros). E városok a környezetükben jelentős térségszervező erővel bírnak, ami gazdasági és szolgáltató központ szerepükből adódik. Ugyanakkor befektetésvonzó lehetőségeiket korlátozzák a városszerkezetbe beépült alulhasznosított ipari területek, rendezetlen közterületek.
  A kistérségek nagy részének központi települése általában funkcióját vesztő kisváros. E településeken hiányos a vállalkozói infrastruktúra, ami gátja a munkahelyteremtésnek. Továbbá nem illeszkedik az igényekhez az önkormányzati intézményi ellátás, miközben a szolgáltatás minősége sem kielégítő.
  A régióra, ezen belül is elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemező az aprófalvas település szerkezet. Ezt jelzi, hogy az 500 főnél kisebb lakosú aprófalvak aránya 29% a települések közül, és az itt élők aránya (3,6%) meghaladja országos átlagot (2,8%). Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén dominálnak, míg a Tisza mentén az alföldre jellemző óriásfalvak is megtalálhatók. Az edelényi és az encsi a leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. Települések elnéptelenedésére még nem volt példa, azonban az elkövetkező évtizedben bekövetkezhet, azonban ez együtt járhat a tisztán üdülőfalvak megjelenésével.

Miskolc

- Turizmus

  Észak-Magyarország változatos természeti és táji értékei, nemzeti parkjai, termálvizei, kulturális és népművészeti hagyományai, híres borai, a magyar építészet jelentős értékei - köztük a Világörökség részévé nyilvánított Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai és a Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj - varázsolják vonzóbbá az itt tartózkodást. Az aktív pihenésre vágyók a régió hegyeiben túrázhatnak, lovagolhatnak, vadászhatnak, sípályánkon síelhetnek, vagy éppen tavainkban, folyóinkban kihasználhatják a vízi sport lehetőségeit. 

  A több száz éves fürdőkultúrával rendelkező régiónk több helyen is gyógyító és frissítő hatásokban gazdag gyógyfürdőiben várja az idelátogatókat. A tájjellegű ételek megkóstolása mellett a négy történelmi borvidékkel rendelkező gazdag régiónk színes palettát kínál azoknak, akik kedvelik a könnyed fehérbort, a testes vöröset, vagy éppen az édes bort.

    Az Észak-Magyarországi régió turisztikai adottságai sokrétűek, többeleműek, sőt komplexnek is nevezhetőek. Ez a tény a régió meghatározó jelentőségű erőssége. A vonzerők jelentős része az elmúlt öt évben még inkább felértékelődött, bővülő tartalmú turisztikai termékek alakultak ki. A vonzerők ismertsége tovább nőtt:

- a három világörökségi helyszín (Hollókő és az Aggteleki cseppkőbarlang, a Tokajhegyaljai történelmi borvidék) mellett,
- a négy borvidék (Mátrai, Bükkaljai, Egri, Tokaj-hegyaljai)
- a történelmi városok, épített örökségek (várak, kastélyok) vallási és történelmi emlékhelyek,
-  nemzeti parkok, a hegyvidékek (Mátra, Bükk, Zemplén),
- gyógy és termálfürdők, klimatikus gyógyhelyek továbbá
- az újonnan megalakult tematikus utak különösen, és
- az évről-évre visszatérő nemzetközi és országos rendezvények
mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a régió megerősödő turisztikai potenciállal rendelkezik országos és nemzetközi tekintetben is.

 

Gyógyfürdők, termálfürdők és klimatikus gyógyhelyek

  Észak-Magyarország vonzó célpontja azoknak a turistáknak, akik pihenésük idején testük és szellemük felüdülésére vágynak. A régió klimatikus gyógyhelyei, barlangjai, az országban egyedülálló széndioxidos szárazfürdő, valamint a gyógy- és termálfürdői méltán nyűgözik le a wellness életmód követőit. A régió egészségturizmusának legfőbb erőssége a széles kínálati paletta, tehát a víz mellett a klimatikus gyógyhelyek és a szén-dioxid gázon alapuló gázfürdő kínálat jelenléte. A kínálatot színesítik továbbá a meglévő egyediségek, melyek az egri Török Fürdő, a mátraderecskei mofetta, a miskolctapolcai barlangfürdő, vagy az egerszalóki hőforrás, ami különleges természeti előfordulással rendelkező fürdőhely. Az egészségturizmus kínálatát tovább erősítik a kiegészítő szolgáltatások, melyek nem találhatók meg ilyen komplexen az ország más területein.
  A régió termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több száz éves hagyományokra épül. A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termálvízkészleteket tártak fel. A régióban található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele, a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak.

 

Kulturális turizmus

  A kulturális turizmus legfontosabb termékei az épített, természeti örökségek, rendezvények. Legjelentősebb épített örökségeink a várak, kastélyok, kúriák.
  A rendezvények között találunk opera-, balett-, színházi-, gasztronómiai, összművészeti fesztiválokat is. A legnagyobb, nemzetközi hírű fesztivál a miskolci Operafesztivál.
  A kastélyok, várak, kúriák fontos szerepet kapnak a kulturális turizmus részeként. Számos kastély, vár, kúria található a régióban. Egy részük már működő építmény, de ezek közül sok felújításra szorul.
  A régióban található három világörökségi helyszín, Hollókő, Aggtelek és Tokajhegyalja nagyban determinálja a kulturális turizmus térbeli lefedettségét, de a komoly kulturális örökségekkel rendelkező városok és települések is.

Hollókő 
Bor és gasztronómia turizmus
 

  A hazai borvidékeken a szőlő- és bortermelésnek több évszázados hagyományai vannak. A bortermelés és a hozzá kötődő tradíciók, társadalmi, gazdasági, kulturális értékek kitűnő lehetőségeket kínálnak a borturizmus fejlesztésére. A bor-építészet-kultúra-vendéglátás hagyományainak gazdagsága, mai értékei, és színvonalas szolgáltatásai a borvidékeken alapja a borturizmus kibontakozásának és a borutak kialakításának. A színvonalas bortermelés és borkultúra, az épített és kulturális örökség értékei, a vendégszeretet, a családiasság, a falusi turizmus mind-mind kitűnő alap a régió-, térségimázs kialakításához is. Napjainkra jelentős ismertséget szerzett, sikeres idegenforgalmi terméknek minősül a bor.
  Az észak-magyarországi turisztikai régió a borturizmus tekintetében egyedülálló adottságokkal bír. Nincs még egy olyan tájegységünk, amely hasonlóan színes választékot tudna felmutatni az ínyenceknek: a könnyed fehértől a testes vörösön át a természetesen édesig.
  Az Észak-magyarországi Régióban jelenleg négy nagy borvidékhez kapcsolódó, és két kisebb térséget felölelő borút működik:

  1. Mátraalja Borút
  2. Bükkaljai Borút
  3. Tokaj-hegyaljai Borút
  4. Egri Borút
  5. Történelmi Borút Tállya
  6. Rákóczi Borút Egyesület, Szerencs

Tokaj-hegyaljai borvidék

Ökoturizmus

  Az ökoturizmus magában foglalja mind a természeti, táji értékek iránti érdeklődésen alapuló túrázást, mind a természetben való pihenést, a szabadidő eltöltését, strandolást, horgászást, természetvédelmi területek, nemzeti parkok gyalogos, vagy kerékpáron történő bejárását is. Az ökoturizmus helyszíne a háborítatlan természeti környezet, amelybe számos turisztikai motiváció által inspirált turista látogat el, és vesz igénybe turisztikai szolgáltatásokat. Az ökoturizmus a jövőorientált környezeti szemléleten alapul, fontos tényezőnek ítéli az adott természeti táj teherbíró képességét: azaz mekkora az a turisztikai forgalom, amelyet az adott terület a környezet károsodása nélkül képes fogadni.
  A régiót szerencsés adottságai - nemzeti parkok, természetvédelmi területek, folyói, a Tisza-tó - különösen alkalmassá teszik az ökoturizmus befogadására. Az Északiközéphegységet alkotó Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk és a Zempléni-hegység, valamint a köztük fekvő dombságok és medencék több mint 1000 kilométernyi jelzett turistaúthálózatukkal kitűnő terepet nyújtanak a természetjáróknak.

Tisza-tó

Aktív turizmus

  Az aktív turizmus részint önállóan, részint más turisztikai termékcsoportok részeként jelenleg is fontos elem a régió turisztikai kínálatában. Az aktív turizmus jelentőségét növeli, hogy egy része a sportolással, más elemei, vonzerői a természettel, annak pihenést, kikapcsolódást, maradandó élményt nyújtó szerepével vannak szoros összefüggésben. A régió komplex turisztikai kínálatából adódóan nagyon sok lehetőséget kínál az aktív turizmus számára:

  1. lovas turizmus
  2. kerékpáros turizmus
  3. vadászturizmus
  4. téli sportok
  5. extrém sportok.

 

Hivatásturizmus

  A hivatás-turizmus a turizmus egyik leghatékonyabb, leggazdaságosabb, s az általános piacépítésben is hatásos területe. A hivatás-turizmus fejleszthetőségének ugyanakkor fontos feltételei vannak. A kiemelkedő infrastruktúra igények, szervezési, szolgáltatási kínálat megléte mellett többnyire csak olyan helyen gazdaságos, ahol rendezvények szervezőinek szakmai partnerei vannak.
    A régióban a hivatás, az üzleti és konferenciaturizmus megerősödését a felsőoktatási intézmények léte, a gazdaság nemzetközi kapcsolati rendszerének bővülése egyaránt motiválja.

 

Tematikus utak

  Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé váltak a tematikus jellegű turisztikai attrakciók. Az észak- magyarországi régióban egyedülállóan sok tematikus út létesült és működik, melyek döntő része az elmúlt öt évben alakult ki, illetve indult el a működése, melyek közül a legjelentősebbek:

   - Felső-magyarországi Borút - 2003-ban elindult egy kezdeményezés, a régió borvidékeinek összefogására és együttes megjelenésére, mely a borutak komplex turisztikai szolgáltatásokká alakítását tűzte ki célul. Ennek érdekében létrejött a Felső-magyarországi Bórút, mely jelenleg egy ”laza” szövetséget alkot a benne résztvevő tagok által, melyek száma 260.

     - Vaskultúra útja - A Vaskultúra útja olyan tematikus út, amelyek központi témája az ipari és a technikatörténeti értékek, örökségek. Észak-Magyarországon három éve elindított kezdeményezésről van szó, mely a térség termelés-és technikatörténeti emlékeinek védelmének és hasznosításának céljából indult el.

     - Palóc-út - Az Észak-magyarországi Régió, Heves és Nógrád megye komoly palóc hagyományokkal rendelkezik. A Palóc út elsődleges célja, hogy a palóc kultúra fennmaradjon és mindamellett a Palóc szellemi kultúra felelevenítése és az azzal kapcsolatos kínálati elemek fejlesztése révén a palóc kultúra jelenleginél hangsúlyosabb megjelenítése a megyék és az Észak-magyarországi Régió turisztikai kínálatában.

     - Szakrális utak zarándokoknak, Palócföld szakrális értékei - Szenthelyek, zarándokutak, legendák, jelenések, csodák Észak-Magyarország hegyvidékén. Szentnek nem csupán templomok, kápolnák és egyéb szakrális kisemlékek − út menti feszületek, szentek szobrai, kápolnák − által jelzett helyek bizonyulnak, hanem azok a természeti képződmények is, melyekhez valamilyen monda, hagyomány, mese fűződik vagy egyszerűen csak jó hatással vannak létállapotunkra: kellemes érzéssel töltenek el bennünket, békességérzetet nyújtanak számunkra. Az ilyen szent helyek tehát éppúgy lehetnek alig észrevehető természeti szépségek, hegyek, sziklák, források, patakok, mint jeles napokon ezrek által látogatott kegyhelyek.

      - Felső-magyarországi Várút - Az egri várban 2003. július 21-én ünnepélyes keretek között 14 észak-magyarországi vár képviselője írta alá a Felső-magyarországi Várak Egyesülete alapító okiratát. A Felsőmagyarországi Várak Egyesülete célja az Észak-Magyarországon (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Heves- és Nógrád megyében) lévő várakat működtetők érdekeinek képviselete és összehangolása, továbbá a várak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, közös marketingtevékenység, a hasznosítás szakmai támogatása, valamint részvétel a várakkal kapcsolatos tudományos kutatásokban. Az egyesület célja továbbá a várakat működtető szervezetek és személyek jó szakmai együttműködésének elősegítése.
 

Palóc-út

Forrás: Észak-Magyarország Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13, Miskolc, 2006 http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Magyarorsz%C3%A1g

Észak-Magyarország 1 Észak-Magyarország 2 Észak-Magyarország 3 Észak-Magyarország 4 Észak-Magyarország 5 Észak-Magyarország 6