Észak-Alföld

Észak-Alföld

Észak-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen.

 

Terület: 17 728,53 km2

Teljes népesség: 1 484 375 fő (2014 január)

Népsűrűség: 84 fő/km2

Régióközpont: Debrecen

Megyei jogú városok: Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza

Legmagasabb pont: Kasszonyi-hegy (240 m)

 

 

Természetföldrajz

- Általános földrajzi elhelyezkedés

  Az Észak-alföldi Régió a Magyar Köztársaság keleti határán fekszik, három megyéből (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) áll. Határos az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiókkal, a légvonalban két legtávolabb fekvő település (Tiszabecs – Tiszasas) távolsága 247 km.
A régiót alkotó megyék elhelyezkedését vizsgálva nagy különbségeket találhatunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, egyedüli módon az országban, három szomszédos országgal is határos, több mint 300 km-es határszakaszon (Románia, Ukrajna, Szlovákia). Hajdú-Bihar megye is jelentős hosszúságon határos Romániával, Jász-Nagykun-Szolnok megyét azonban nem határolja országhatár, az ország belsejében azonban 6, régión kívüli megyével is határos.
 
- Felszín, domborzat 
 

  Az Észak-alföldi régió egész területe az Alföld nagytáj része. A területen a felszíni formák jelentős része síksági jellegű. A felszínalakító tényezők közül rendkívül erősen visszaszorultak a folyami feltöltődés felszínei, a mesterséges tavakra korlátozódott szedimentáció. Ma természeti szempontból a neutrális felszínfejlődés a jellemző.
    A régió egyik fontos természeti kincsét jelentő talajok termékenységét a szikesedés, a nagy homok- vagy agyagtartalom gátolja leginkább.

Szatmári-síkság

- Éghajlat

  Az Észak-alföldi Régió Magyarország középső, keleti, északkeleti részén fekszik, ennek következtében éghajlata nedves kontinentális, száraz kontinentális éghajlatra jellemző vonásokkal. Területén található az ország legnagyobb évi közepes hőingással (Hortobágy) és legalacsonyabb évi közepes csapadékmennyiséggel (Nagykunság délkeleti része) jellemezhető vidéke.

- Vízrajz

  Az Észak-alföldi Régió vízrajzi tengelye a kis esésű és szélsőséges vízjárású Tisza. Legjelentősebb mellékfolyója a Szamos, amely a régió keleti részén torkollik a Tiszába. A további lényeges mellékvízfolyások: Túr, Zagyva, Berettyó és Körösök. A folyók vízjárását elsősorban a táplálóterületek éghajlata határozzák meg, jóllehet a kontinentális vonások az uralkodók.
  A régióban található az ország második legjelentősebb állóvize, a Tisza-tó, amelynek vízminősége döntően kiváló, azonban problémát okoz a feliszapolódás, valamint az algásodás, a sulyom elszaporodása. Sajátos helyzetűek a Tisza-menti holtágak, amelyek állapota rendkívül különböző, több esetben rossz, azokat főleg mezőgazdasági kemikáliák és a lakossági szennyvíz-kibocsátás veszélyezteti. Értékük nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen.
    A talajvíz felszíntől mért mélysége a különböző eredetű alföldi tájakon nagy eltéréseket mutat. A régió nemzetközileg is jelentős termálvízkészlettel rendelkezik.

Szamos

- Élővilág, természetvédelem

  Hazánk éghajlati szempontból olyan átmeneti területen fekszik, ahol az óceáni, a kontinentális és mediterrán hatás is érvényre jut. Ennek megfelelően növényzeti szempontból a terület igen változatos.
  Növényföldrajzilag a Pannóniai Flóratartomány a Holarktikus Flórabirodalom, azon belül a közép-európai flóraterület része. Az Alföld flóravidékén 7 flórajárás különíthető el, ezek egyike az Észak-Alföld flórajárás.

 

Demográfia

   

Az Észak-alföldi régióban a lakónépesség száma 2014. január 1-én 1 484 375 fő. A régió 71 városból és 318 községből áll, lakosainak száma az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Hajdú-Bihar 539 507 fő, Jász-Nagykun-Szolnok 383 489 fő és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 561 379 fő. A lakosság száma – követve az országos tendenciákat – 2001 és 2014 között csökkent. (Forrás: KSH 2014)

 

- Társadalmi-gazdasági élet
 

  Az ágazatok szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy az észak-alföldi régióban az országos átlagot lényegesen meghaladja a mezőgazdaság, a közigazgatás és kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás részesedése, míg a szállítás, raktározás, posta és távközlés, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, az ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás ágazatokban jelentős elmaradás tapasztalható.    

  A foglalkoztatottak számát tekintve az észak-alföldi régióban látható emelkedés figyelhető meg: míg 2011-ben 507 ezer lakos dolgozott, addig 2014 januárjára a foglalkoztatottak száma 532 ezer főre emelkedett. 

Debrecen

- Turizmus

  Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti területe és Hajdú-Bihar megye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.

 

 

 

Egészségturizmus

  A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, az egészséges környezetben történő relaxáció, a szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a wellness-turizmus iránti kereslet nő.
  Magyarországon, különösen az Alföldön az magas geotermikus grádiens miatt különösen jelentős termálvízkészlet található, az Észak-alföldi régió jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Az észak-alföldi régiónak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit a régióban található nagy gyógyászati intenzitású termálvizek, az ország átlagánál fejlettebb, stabilabb egészségügyi intézmények, valamint a javuló elérhetőség jelentenek.
 

Üzleti és konferencia turizmus

   A hivatásturizmus különböző formái: kongresszusi-, üzleti-, az incentív- és a kiállítási turizmus már kiemelt jelentőséggel bírnak a fejlett országok turisztikai kínálatában és keresletében. Az észak-alföldi régióban az adottságok elsősorban a megyeszékhelyekre koncentrálódnak, bázisát a felsőoktatási intézmények és a nagyobb szállodák képezik. Nyíregyháza, Szolnok és Jászberény, elsősorban szállásférőhelyi és vendéglátói kapacitásai miatt, leginkább a kisebb létszámú, szakosított rendezvények számára adhat otthont.

 

Tiszai- (vízi) turizmus 

  Az Észak-alföldi régió vízi turizmusának fejlesztési stratégiája elképzelhetetlen az egész Alföld nagyrégiót szervesen összekapcsoló Tisza menti más turisztikai régiók, kistérségek, összehangolt, komplex szemléletű, közös gondolkodása nélkül, melynek eredménye a több régiót érintő komplex turisztikai termékek.
    A Tisza (-völgy) fejlesztésében kiemelt prioritásként kell kezelni a természet- és vízvédelmet, a biológiai sokféleséget és diverzitást, a tájkímélő agrárgazdálkodást, rekreációt, a természetközeli turizmust szolgáló, különleges szabályozású fejlesztést. A vízi turizmus lehetőségei a régióban kedvezőek, amelyek alapja a víziutak rendszere.

A Kajak kenu túrák - kedvelt útvonalai és színhelyei a régióban: a Túr folyón szervezett túrák: Nagyhódos-Sonkád-Kölcse-Túristvándi-Sonkád-Nagybukó-Tivadar.

  1) Három folyót érintő túra - a Bodrog-Tisza és a Keleti-főcsatorna túraútvonala: Sárospatak-Olaszliszka (Bodrog)–Tokaj (Bodrog)-Tiszalök (Tisza)-Hajdúböszörmény (Keleti-Főcsatorna)-Balmazújváros (Keleti-Főcsatorna).
  2) Tisza túra – Tiszabecs-Szatmárcseke-Tivadar-Vásárosnamény,Vásárosnamény Tiszamogyorós-Tuzsér-Dombrád, Tiszabecs-Tivadar-VásárosnaményTiszamogyorós-Tuzsér-Ibrány-Tokaj (Észak-magyarországi régió).
    A szervezett vízi túra kínálat elsősorban a Felső Tisza vadregényes szakaszára koncentrálódik.Egyedi vonzerő a Vásárosnamény és Gerelyiugornya közötti homokfövenyes tiszai szabadstrand, melyhez kapcsolódóan egy egész nyáron áttartó- főként fiataloknak- szóló fesztivált, garantált programot hoztak létre.
  3) Horgászat - alapját a Tisza, valamint annak mellékfolyói adják. Jelentős horgászvizek a folyók rendezésekor levágott holtágak, valamint a Keleti- és Nyugati Főcsatorna, a természetes és mesterséges tavak. A régióban – a jelentős vízbázis ellenére – kevés a jól felszerelt, közművesített, kiszolgáló létesítménnyel ellátott horgászközpont és horgásztanya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes helyeken jelentős túlzsúfoltság van.
 

Három folyót érintő túra (Bodrog-Tisza)
 
Aktív turizmus
    
  Az aktív turizmuson belül a vízi turizmus mellett a régióban jelentős lehet a kerékpáros turizmus is. A terepadottságok, az elhanyagolható szintkülönbség, a kis forgalmú utak és a gátak, töltések jó lehetőséget biztosítanak a kerékpáros turizmus számára. Az EuroVelo nemzetközi kerékpáros úthálózat 11-es szakasza (Európa legészakibb pontjától – Nord Cap, Norvégia- a görögországi Athénig vezet) a régión keresztül halad (végig a Tisza-mentén Rakamaz – Tiszasas), kitáblázása már a teljes szakaszon megtörtént.
    A régió egyes területei jó vadállománnyal rendelkeznek. A vadászat esetében a problémát a vadászházak nem kielégítő állapota, és a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatások alacsony színvonala jelenti.

Örökség turizmus

  A régió népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány számos helyen még ma is él. A hortobágyi pásztorművészet remekei, a csont- és fafaragások, a szűrhímzések, a bőrdíszműves munkák, a nádudvari fekete kerámia, a bihari hímzés és beregi keresztszemes, a paszabi szőttes, a különleges lószerszámok egyedi értékeket testesítenek meg, az adottságok azonban jelenleg kiaknázatlanok. A tárgyi néprajzi emlékek egy része rendszeres kiállításokon megtekinthető ugyan, a hagyományok, a mesterségek bemutatása azonban hiányos.

 

  A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémes kutak a hagyományos állattartás, a pusztai élet építészeti emlékei. A Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti hídja.

Vallási turizmus

  A régió a magyarországi reformáció központja. Itt található a kálvinista Róma, Debrecen. Szabolcs -Szatmár-Bereg megyében közel 130 darab műemlék vagy műemlék jellegű református templom található, nagyon sok templom mellett szintén műemlék vagy műemlék jellegű fa harangtorony áll (például Nyírbátor, Tákos, Tarpa, Csaroda stb.).
  A szatmárcsekei református temető csónak alakú, arcot formáló különleges fejfái Európában egyedülálló értéket képviselnek. Nagykálló a zsidó vallás, Máriapócs a görög katolikus vallás nevezetes színhelye (18. századi temploma kiemelkedő jelentőségű épített vonzerő). Jászberényben számos szobor, kereszt és képoszlop található. Szinte valamennyi településen van – műemlékileg védett - templom vagy parókia.

 

Lovas turizmus

    Bár az utóbbi időben a lovassport ágazat fejlődést mutat a régióban, a komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények száma, a szolgáltatások színvonala és a lovas rendezvények száma nem kielégítő.
 

Öko- és falusi turizmus

    A táj gazdag és egyedi növény- és állatvilága, Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, az élővizek mentén kialakult növénytársulások miatt a régió területének kimagaslóan magas hányada élvez védettséget. Ezek között kiemelkedő értékű a régió két megyéjét érintő Hortobágyi Nemzeti Park, mely hazánk első nemzeti parkja, amely 1999 decemberétől az UNESCO Világörökségének is része. A falusi turizmus több évtizedes múltra tekinthet vissza Európa-szerte, így az Észak-alföldi régióban is.
    A falusi turizmus a szabadidő eltöltésének nem csak az egyik legolcsóbb módja, de sok tekintetben tartalmas üdülési formát jelent. A felkínált vonzerők – tiszta levegő, csend, falusi életmód, hagyományok, népi szokások, a természet közelsége, a gasztronómiai élmények – csak megfelelő szintre fejlesztve és „tálalva” képesek a vonzásra, a vendég csábítására.

Hortobágyi Nemzeti Park

Gasztronómia turizmus

    A régió gasztronómiai értékekben bővelkedik. Olyan jellegzetességek köthetők e tájhoz, mint például a tiszai halászlé, a pásztorételek, a slambuc, a bográcsgulyás és stb. Tradicionális helyi termékek az alma, méz, dió, szilvapálinka, aszalt szilva. Ezek népszerűsítésére nagy hangsúlyt fektetnek a régió szereplői. Tematikus gasztronómiai utak (Szilva-út, Torma-út) szervezése, és gasztronómiai témájú rendezvények széles köre biztosít lehetőséget a helyi jellegzetességek ismerté tételére.

Forrás: Észak-Alföldi Régió Turizmusfejlesztési stratégiája 2007 - 2013, Szolnok, 2006 
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szak-Magyarorsz%C3%A1g

Észak-Alföld 1 Észak-Alföld 2 Észak-Alföld 3 Észak-Alföld 4 Észak-Alföld 5 Észak-Alföld 6