Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl 
 
Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.

 

Terület: 14 197,81 km2

Teljes népesség: 917 492 fő (2014 január)

Népsűrűség: 65 fő/km2

Régióközpont: Pécs

Megyei jogú városok: Pécs, Kaposvár, Szekszárd

Legmagasabb pont: Zengő (680 m)

 

Természetföldrajz

- Általános földrajzi elhelyezkedés
 

 

    A dél-dunántúli régió Magyarország délnyugati, a Dunántúl déli részén helyezkedik el, a Duna, a Dráva és a Balaton közé ékelődő területen.

  A tervezési-statisztikai régióhoz az ország területének 15,2%-a (14 197,81 km²), népességének pedig 9,3%-a tartozik, így az itt élő 917 492 fős lakosság alapján a népesség (20014. januári adatok) alapján népsűrűsége csak alig 65 fő/km2. Az ország legkisebb népességű régiójának (gazdasági–kulturális–oktatási) központja a 145 985 fős Pécs.

- Felszín, domborzat

    A Dél-Dunántúl felszíne változatos, környezeti minősége általában kedvezőnek mondható. A régió tájegységei Belső-Somogy, Külső-Somogy, Kapos-völgy, Zselic, Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombság, Mecsek és a Villányi-hegység, Dráva és a Duna mente. Ásványkincsei és természeti erőforrásai közül – az egykori feketekőszén és uránérc bányászat felhagyásával – ki kell emeljük a mészkövet (cementgyártás) és az andezit-bányászatot (Komló), de említést érdemelnek a régió agyag (nagy számú, de kis kapacitású tégla- és cserépgyárak), kavics és homok bányái (Duna, Dráva) is.

- Éghajlat

    Dél-Dunántúl éghajlata mérsékelten meleg és általában enyhe telű. A kontinentális mellett az óceáni és a mediterrán éghajlati hatások is érvényesülnek. Az éghajlatot befolyásolják a domborzat, a lejtőkitettség, és a felszín szabdaltsága: a Mecsek és a Villányi-hegység déli lejtőin a mediterrán hatások markánsabban érvényesülnek. A csapadék éves mennyisége 600-800 mm között változik, a napsütéses órák száma 1900-2050 óra évente. Az uralkodó szélirány elsősorban északnyugati.

- Vízrajz

    A terület felszíni és felszínalatti vizekben, illetve hévízforrásokban gazdag, döntően az utóbbi években felújított gyógyfürdői nemzetközi és regionális jelentőséggel bírnak. Legjelentősebb vízfolyásai a Duna és a Dráva, állóvizei pedig a Balaton – Közép-Európa legnagyobb tava –, Orfű, Abaliget, illetve a Deseda-tó és a Szálkai-tó, melyek környékén fontos üdülőkörzetek alakultak ki.

- Élővilág, természetvédelem

    Természetvédelemi szempontból a régió legfontosabb területe a 49 ezer hektárra kiterjedő Duna-Dráva Nemzeti Park, illetve a Kis-Balaton, amely északnyugaton a Balatonfelvidéki Nemzeti Park részeként átnyúlik Somogyba.

Demográfia

   

  A régiónak 41 városban és 615 községben összesen 917 492 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Baranya megye 373 984 fő, Somogy megye 315 512 fő és Tolna megye 227 996 fő (Forrás: KSH 2014).

  A régió településszerkezete igen kedvezőtlen, amely a fejletlen városhálózattal és az apró- és kistelepülések dominanciájával jellemezhető.

  A Dél-Dunántúl legfontosabb nemzeti, illetve etnikai kisebbségét a németség, a horvátság és a cigányság adja. Számszerűleg a hazánkban élő németek 30%-a, a horvátok több mint egyharmada, a cigányoknak pedig a 13%-a él a régióban.

  A németség területi elhelyezkedése alapján főleg Kelet-Baranyában és Tolna megyében találhatóak, a horvátok a Dráva-mentén és Mohács környékén telepedtek le, a cigányság pedig főleg az Ormánság, a Zselic és a Hegyhát területén koncentrálódik. A nemzetiségi népesség aránya a legmagasabb a Mohácsi és a Pécsváradi kistérségben. A régió változatos nemzetiségi és etnikai bázisára alapozva kijelenthetjük, hogy a multikulturalitásból adódó kulturális értékek nagyban gazdagítják a Dél-Dunántúl többek közt turisztikai vonzerejét is.

- Társadalmi-gazdasági élet

  A régió területi fejlettségét vizsgálva elmondhatjuk, hogy az egyes kistérségek gazdasági fejlettségében erős különbségek tapasztalhatóak. A legfejlettebb kistérségek a pécsi, a kaposvári és a siófoki, illetve két Balaton-parti kistérség.
    A helyi adottságokra épülő gazdasági fejlődés főleg a turisztikai vonzerőn alapulva a Balaton déli partja mellett a Harkány-Villány-Siklós térségben alakult ki. A legfejletlenebb területek a sásdi és a sellyei kistérségek, melyeket alig lemaradva a csurgói, lengyeltóti és a tabi kistérség követ.
    A régió 24 kistérsége közül 9 a hátrányos helyzetű és 9 a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozik. Az elmaradott kistérségekben magas és egyre növekvő a roma népesség aránya, fokozódik a településközi szegregáció.

- Turizmus

    A régió vonzerőstruktúrája  kategorizálását követve mindhárom vonzerőcsoportban (természeti, kulturális és speciális) nemzetközi hatókörű vonzerőket képes felmutatni. E vonzerők alapul szolgálhatnak az országos, regionális prioritásokhoz és a nemzetközi-és hazai keresleti trendekhez is igazodóan azon turisztikai termékek fejlesztésének, melyek meghatározzák a régió kínálatát és arculatát.

 

Gyógy és termálturizmus

  A dél-dunántúli régióban a turizmusnak egyik igen fontos ágát jelenti a gyógyturizmus, az itt található 21 gyógy- és termálfürdő kapcsán. Az ország 39 gyógyfürdőjéből öt (Csokonyavisonta, Dombóvár-Gunaras, Harkány, Igal, Nagyatád) található régiónkban.
  Minősített gyógyvízzel azonban a térségben hét termálfürdő (Dunaföldvár, Hőgyész, Kaposvár, Marcali, Nagyberény, Szigetvár, Tamási) is rendelkezik. A víz és a fürdő is termálvíznek, illetve termálfürdőnek minősül a régió további kilenc fürdőhelyénél (Babócsa, Barcs, Buzsák-Csisztapuszta, Komló-Sikonda, Magyarhertelend, Nagybajom, Sellye, Simontornya, Szulok).
  A gyógyvizek és a gyógyturizmus kapcsán meg kell említeni az abaligeti gyógybarlangot is, amely látványossága mellett klímájával kiválóan alkalmas légúti betegségek kezelésére.

 

Kulturális turizmus

    A régió legfontosabb építészeti nevezetessége Pécsett található, ahol a „Világörökség része” címet kapta a Pécs belvárosában feltárt ókeresztény temető. Emellett a román-kori alapokkal rendelkező székesegyház, a város török-kori és barokk műemléképületei jelentenek fontos vonzerőt.
    Az egyházi műemlékek közül a kora-románkori építészet emlékei elszórva találhatóak meg Pécsváradon, Mecseknádasdon, Kővágószőlősön, Cserkúton, Mánfán, Szekszárdon, Bátaszéken és Kaposváron. A Somogyvár község határában feltárt és rekonstruált Bencés Apátság romjait a Szent László kultusz dél-dunántúli centrumaként tartjuk számon. A gótika egyik legjelentősebb hazai, s régiónk idegenforgalmi vonzerejét is erősítő építménye a siklósi várkápolna. A törökkor emlékei Pécs mellett Siklós és Szigetvár vonzerejét is növelik.

Vallásturizmus   

  Az egyházi műemlékekhez kapcsolódó vallási turizmus egyik kiemelt célpontja a Baranya megyei Máriagyűdön található kegytemplom, amelyet a Mária-kultusz jegyében zarándokok tízezrei keresnek fel. Somogy megyében Andocs és Segesd, Tolnában Hőgyész–Csicsó nevezetes búcsújáró helyek. Különleges, országosan is egyedülálló a Somogyvámos község határában létesült „Krisna-völgy” Indiai Kulturális Központ és Biofarm, melyet krisna-tudatú hívők alapítottak az 1980-as évek végén.
  Régiónkban több vár, illetve az ezekhez kapcsolódó múzeumok, kiállítóhelyek is megtalálhatók.

    A Dél-Dunántúl képzőművészete, annak hagyatéka szintén jelentős vonzerő. A kaposvári Rippl-Rónai József Emlékmúzeum, a Vaszary Képtár, Pécsett a Csontváry Kiállítás, továbbá Amerigo Tot szellemi hagyatékát bemutató tárlat, a Vasarely kiállítás, a világhírű Zsolnay múzeum, a nagyharsányi és a nagyatádi szabadtéri szoborpark látogatóinak száma kiemelkedő.
    A kulturális turizmus színterei a régió legnagyobb városai, de leginkább Pécs az, amelyik hazai viszonylatban jelentős komplex kulturális kínálatot képes nyújtani múzeumaival, kulturális életével és épített örökségével.

 

Rendezvény-turizmus

    A dél-dunántúli régió látogatottság és ismertség szempontjából országosan kiemelkedő kulturális rendezvényei közé a mohácsi Busójárás, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, és a nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny tartozik. Emellett regionálisan jelentős a kaposvári Tavaszi Fesztivál, a pécsi Művészeti és Gasztronómiai Hetek, a Villány térségben megrendezésre kerülő Nemzetközi Bordalfesztivál, a szekszárdi Pünkösdi Fesztivál, a paksi Gastroblues Fesztivál, a háromévente megrendezésre kerülő Duna Menti Folklórfesztivál, a pécsváradi Leányvásár és a kuriózum-számba menő kaposdadai Nemzetközi Lovasíjász verseny.
    A fesztiválok néhány kivételtől eltekintve, jelen formában és tartalommal nem emelkednek ki az ország más részein megrendezésre kerülő kulturális események közül, így nem nevezhetőek turisztikai attrakcióknak sem, hiszen zömmel helyi kulturális és közösségi igények kielégítésére szolgálnak.

 

Bor és gasztronómiai turizmus

    Magyarországi viszonylatban a dél-dunántúli régió igen kedvező terepe a borturizmusnak. Az ország 22 borvidéke közül öt – a Mohács-Bólyi, a Pécs-Mecseki, a Szekszárdi, a Tolnai, a Villányi – található térségünkben. Az érintett települések köre a dél-dunántúli helységek mintegy ötödét teszi ki, ami országosan is jelentős aránynak mondható. Az ország első borút egyesülete éppen a Dél-Dunántúlon alakult meg 1994-ben a Villányi borvidéken.

   

Konferncia turizmus

  A konferenciaturizmus régiós centrumai Pécsett és Kaposváron lelhetők fel, országos jelentőségűnek azonban egyik sem tekinthető annak ellenére, hogy pl. Kaposvár esetében a turizmus legfőbb alapját a városban rendezett kiállítások és vásárok jelentik.
  A nagyobb konferenciák elsősorban a felsőoktatás profiljához kötődnek.

 

Falusi turizmus

    Dél-Dunántúl a falusi turizmus vonzerőit tekintve rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik. A falusi turizmus kiemelt területei a régióban a Keleti- és a Nyugati Mecsek, A Tolnai-dombság, a Völgység és Zselic. A falusi turizmus kedvező azért, mert a vidék lakói számára többletbevételt ad, munkaalkalmat biztosít, de emellett hozzájárul a kulturális, néprajzi hagyományok fennmaradásához is. A turisták szemszögéből pedig hozzájárul a kikapcsolódáshoz, a testi-szellemi fejlődéshez.
 

Aktív turizmus

    Ökoturizmus - Dél-Dunántúl kedvező adottságokkal rendelkezik az ökoturizmus számára, A természetet és a falusias vidéket kedvelők számára számos lehetőséget tartogat. Folyóvizeink közül a Drávamente európai viszonylatban is kiemelkedő természeti értéket képvisel. A drávai vízi turizmus fellendítését szolgálta, hogy négy Dráva-menti településen (Barcs, Drávatamási, Drávasztára, Drávaszabolcs) ponton kikötőket, vízitúra-táborhelyeket építettek.
    A természeti értékek bemutatását szolgálják a Duna-Dráva Nemzeti Park látogatóközpontja  valamint tematikus kiállításai.

    Vízi turizmus - Dél-dunántúlon vízparti üdülőterületek alakultak ki a mesterséges tavak körül, a legjelentősebb ezek közül Orfű, Abaliget, Kovácsszénája térsége. Az itt létrehozott tórendszer értékes halállománynak és madárrezervátumnak nyújt élőhelyet és a vízi sportokhoz is biztosítja a feltételeket. Fontos víziturisztikai célterületek a Kaposvár melletti Deseda-tó, a Tolna megyében lévő Fadd-Dombori, a gyékényesi Kotró-tó, utóbbi könnyűbúvárok kedvelt célpontja a tiszta víz és a nagy vízmélység miatt.
    A folyóparti turizmus (kajak- kenutúrák, ill. kishajós kirándulások) a Dráván és a Dunán jelentősek. A horgászturizmus számára kedvező adottságokkal rendelkezik a régió, mint a folyóvizek, mind a természetes, mind a mesterséges állóvizek mentén lehetőség van e tevékenység végzésére.

    Lovasturizmus - A lovasturizmus számos lehetőséget nyújt az ez iránt érdeklődőknek. A legnagyobb lovas centrumok Kaposváron, Somogysárdon, Tamásiban találhatók, ahol gyakoriak a nemzetközi lovasversenyek, bemutatók.

    Vadászturizmus - A térség idegenforgalmának egyik kiemelkedő ága a vadászturizmus. A legkedveltebb vadászterületek a régióban: a Gemenci-, illetve a Gyulaji-erdő, a Zselic, a Mecsek számos területe, a Dráva-sík, a Duna mente, a Somogyszobhoz közeli erdőterületek (Kaszópuszta), a Tab környéki dombság.

    Kerékpáros turizmus - A kerékpáros turizmus fejlesztésére ideálisak a régióban a körülmények, a lehetőségek azonban eddig csak korlátozottan vannak kihasználva. A változatos, de nem túlságosan tagolt domborzat, a nagy kiterjedésű erdők, a vizes területek nagy száma mind vonzó környezetet teremt a kerékpáros turizmus számára. A sűrű településszerkezet rendszeres pihenőket és látnivalókat biztosít, és a kapcsolódó sűrű mellékúthálózat alkalmas a kerékpáros közlekedésre.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Dun%C3%A1nt%C3%BAl
http://www.deldunantul.com/old/index.php?id=427&print=
A Dél-Dunántúli Turisztikai Régió turizmusfejlesztési stratégiája, 2006

Dél-Dunántúl 1 Dél-Dunántúl 2 Dél-Dunántúl 3 Dél-Dunántúl 4 Dél-Dunántúl 5 Dél-Dunántúl 6