Dél-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.
 

Terület: 18 337,59 km2

Teljes népesség: 1 279 480 fő (2014 január)

Népsűrűség: 70 fő/km2

Régióközpont: Szeged

Megyei jogú városok: Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely

Legmagasabb pont: Ólom-hegy (174m)

 

 

Természetföldrajz

- Általános földrajzi elhelyezkedés

  Az ország területének egyötödét kitevő régiót három nagyobb déli közigazgatási terület – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye – alkotja. Keleten Romániával, délen Szerbiával határos, míg nyugaton a Duna alkotja természetes határát.

 - Felszín, domborzat

  Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, teljes egészében síkság. A megye legmagasabb pontja az öttömösi Bukor-hegy (130 m), legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréti „Lúdvár” (75,8 m).

    Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Duna-menti síkságra, a Duna–Tisza közének homokhátságára és a Bácskai löszhátra. Csak kis területtel ugyan, de Tiszakécske környékén a Közép-Tiszavidék tájegysége is benyúlik. A megye területe sík vidék, legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a különbség. A megye legmagasabb pontja a Rém és Csávoly közelében levő Ólom-hegy (174 m), legalacsonyabb pontja Kalocsa (94 m).

    Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Ólom-hegy csúcsa

- Éghajlat

  Békés megye Éghajlata kontinentális, meglehetősen hideg téllel és meleg nyárral. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, az éves csapadék-mennyiség, 550–600 mm. Bács-Kiskun és Csongrád-megyékben a napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas. A csapadék viszonylag kevés. Az éves középhőmérséklet 10–10,5 °C. 

- Vízrjaz

    Vízrajzi szempontból igen változatos a régió. A terület két nagy folyóvize a Duna és a Tisza. Nagyobb állóvizei a Szelidi-tó és a Vadkerti-tó. Az ország második legjelentősebb folyója, a „szőke” Tisza is keresztülfolyik a területen, szinte pontosan a régió vertikális felező vonalát alkotva.

- Élővilág, természetvédelem

  A nemzeti parkok és természetvédelmi területek, Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park része), a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park valamint a Szelidi-tó, a Fehér-tó, a Kolon-tó, a kiskunsági homokdűnék és a Szarvasi Arborétum alapvetően meghatározzák a régió változatos táját.
  A Tisza vidékén védett terület a lakiteleki Holt-Tisza. A terület növényvilága igen sokszínű. A táj eredeti állapotát mutatják az 1974-ben létrehozott Kiskunsági Nemzeti Park védett területei.

Szarvasi Arborétum

   

Demográfia

 

  A régiónak 54 városban és 200 községben összesen 1 279 480 lakosa van, amely az alábbiak szerint oszlik el a három megye között: Bács-Kiskun 516 892 fő, b 407 389 fő és b 355 199 fő (Forrás: KSH 2014).

  A Régió népessége sajnos fogy. A népsűrűség 70 fő/km² a régióban. Ez Csongrád megyében 96 fő/km², Békésben 63 fő/km², míg Bács-Kiskunban mindössze 61 fő/km².

- Társadalmi-gazdasági élet

  Az országos átlaghoz képest a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a Dél-Alföldön felülreprezentált, a szolgáltatás jellegű ágazatokban foglalkoztatottak részaránya alulreprezentált, míg az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak arányában nincs szignifikáns különbség a regionális és az országos arányszám között.
     A Dél-Alföldön 2003-2014. között alig javult a foglalkoztatás, 47,0%-ról 49,9 %-ra nőtt. A többi régió sokkal több munkahelyet tudott lakosainak teremteni. Mindhárom megye elmarad az országos átlagtól, azaz egyik sem tud elegendő munkahelyet létrehozni.
 

Szeged

   
- Turizmus

  A Régiónak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhető, ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív és az egészségturizmus számára.

 A Dél-Alföld legfontosabb turisztikai vonzerői az alábbiak:

  1. Puszták, illetve azok növény- és állatvilága,
  2. Termál- és gyógyfürdők,
  3. Kulturális turizmus,
  4. Konferenciatermek,
  5. Kerékpártúra-lehetőségek,
  6. Vadászat,
  7. Lovas turizmus,
  8. Falusi turizmus,
  9. Horgászat a folyókon, tavakon

 

Egészségturizmus

  Értékes kincset, a gyógyító erejű termálvizet rejt a régió területének nagy része alatt a föld mélye. Országos felmérések szerint is itt található termálvizek ásványianyag-összetételüket és hőfokukat illetően a gyógyító termálvizek kategóriájába tartoznak. A régió gyógyvizeinek többsége az alkalikus vizek csoportjába tartozik, melyek fürdőkúra és ivókúra formájában is kiválóan alkalmazhatók mozgásszervi és emésztőrendszeri megbetegedések esetén. A természetes gyógytényezők között megemlítendő a makói gyógyiszap is.

Makói Termál- és Gyógyfürdő

 

Nemzeti parkok és természetvédelmi területek

 

  A nemzeti parkok és természetvédelmi területek, Gemenc (a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik területe), Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park területei, a méltóságteljesen hömpölygő Duna és a "szőke" Tisza, a tiszta vizű Körösök, a Fehér-tó vagy a Kolon-tó, mely egyedülálló madárvilágáról híres. A Kiskunság homokdűnéi (fülöpházi buckavidék) vagy a Szarvasi Arborétum (Pepi-kert), a természetjárók, és az erre engedélyezett területeken a vadászok, horgászok, valamint kerékpárosok számára nyújtanak felejthetetlen élményt.
    Mártély a régi halászfalu képét őrzi, a közeli holtágak vidéke pedig élményt nyújtó növény- és madárrezervátum, a nyár elején meg-megismétlődő természeti csodával: a "tiszavirágzással", azaz az egyik kérészfaj rövid ideig tartó nászrepülésével. A dévaványai-ecsegi puszták területén a fokozottan védett állatfajok száma meghaladja a harmincat. Ezek közül kiemelhető a túzokrezervátum, melynek bemutatóhelyén megcsodálható a 22 túzokfaj közül az Európában honos kettő, amely csak Spanyolországban, a FÁK-államokban és Magyarországon él.

 

Kulturális és örökségturizmus

  A Dél-Alföld gazdag kulturális, művészeti, gazdasági, élelmiszeripari és gasztronómiai múltja és értékei miatt a „rendezvények régiója” címmel is büszkélkedhetne. A régió három legnagyobb kulturális attrakciója a Szegedi Szabadtéri Játékok, a kecskeméti Hírős Hét Fesztivál és a Gyulai Várszínház.
  A régió rendezvényei között kiemelkedőek a gasztronómiai fesztiválok, amelyek egyre több vendéget fogadnak. Békés megye tizenegy nagyobb gasztronómiai fesztiválja közül is kiemelkedik az európai hírű Csabai Kolbászfesztivál, a gyulai Kisüsti és Pálinkafesztivál és Böllér Napok, a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztivál, az Orosházi Európai Kenyérünnep, a Medgyesegyházi Dinnyefesztivál, valamint a Szarvasi Szilvanapok.
  A dunai és a tiszai halászok gasztronómiai vetélkedésének is felfogható a rangos Bajai Halászléfőző Népünnepély és a Szegedi Halfesztivál. Makó városának és környékének kora őszi rendezvénye a térség hagyományos termékét ünneplő Hagymafesztivál, míg Kalocsa és Szeged környékén az ott termelt nemesített fűszerpaprikához fűződnek a nyárutón nevezetes rendezvények.
    Az örökségturizmus sajátos, meghatározó részét képezi a Régió falusi és lovas turizmusa. A falusi turizmus ma már – többek között – a bio- és a lovasturizmust, a mezőgazdaságot is vonzó turisztikai termékké alakító agrárturizmust, kerékpározással, vízi túrázással, sporttal, öko-túrákkal kiegészített falusi üdülést, borturizmust, helyi hagyományokat, kézművességet bemutató kulturális rendezvényeket, táborokat is magába foglal. Akik a falusi üdülést választják, felfedezhetik a régió gyönyörű vidékeinek egyedülálló természeti értékeit és kulturális örökségeit.

 

Lovasturizmus

    A hazai idegenforgalom karakteres részét képező lovas turizmus kínálatában megtalálható a pár órás programtól, a pár napos vagy hetes túrákon át a csillagtúrákig minden. Azok a lovas gazdák, akik lótartással foglalkoznak és kapcsolódnak az idegenforgalomhoz, ismerik a környezetük természeti adottságait, legérdekesebb látnivalókat, melyek bemutatása a legizgalmasabb élményt tárja a vendég szeme elé. A hagyományok őrzése, a lótartással járó szokások, bemutatók, fogathajtások, szerszámok, hagyományos és legősibb bőrdíszműves szakma felelevenítése mind-mind új, autentikus, valódi alföldi élményekkel, a hazai örökség különleges elemével gazdagítják a látogatót.
    A Dél-alföldi régió tiszta környezete, a mezőgazdasági ágazat termelési szerkezete, az itt élők földszeretete, szakértelme biztosíték arra, hogy a nagy fegyelmet igénylő ökotermesztés, ökotenyésztés egyre nagyobb teret nyerjen. A Dél-alföldi régióban főleg szántóföldi növénytermesztésből, zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésből kerülnek ki a biotermékek, illetve a méhészkedésnek van jelentősége.
 

Árpád-kori falu

 

Konferencia turizmus

  Kecskemét központi fekvése, ideális megközelíthetősége, kulturális élete miatt kiváló kirándulási célpont, és elsőrendű helyszín konferenciák, tanácskozások, kiállítások megrendezéséhez. A város az oktatás, az egészségügy, és a tudományok területén kiváló kutatói eredményekkel rendelkezik, így számos kongresszust, tudományos tanácskozást, továbbképzést rendeznek, melyek lebonyolítását felkészült, tapasztalt szakemberek segítik. Emellett tavasztól őszig számos nagyszabású kereskedelmi árubemutatót és vásárt rendeznek itt.

Forrás: Dél-Alföldi turizmusfejlesztési stratégia 2007-2013, EuroSpa, 2006
http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9l-Alf%C3%B6ld
   

Dél-Alföld 1 Dél-Alföld 2 Dél-Alföld 3 Dél-Alföld 4 Dél-Alföld 5 Dél-Alföld 6