Szeghalomi kistérség

Békés megye, amely a Dél-Alföld régióba tartozik, Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.

Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Történelem:

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a mai Pusztaföldvár melletti Nagy-Tatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben. A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni. A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult.

Az I. világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok (Arad, Temesvár, Nagyvárad) szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése.

Békés megye jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Bucsa (Szeghalmi kistérség),
- a megye legdélibb települése Battonya (Mezőkovácsházi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Körösnagyharsány (Sarkadi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Békésszentandrás (Szarvasi kistérség).

A megye lakossága nemzetiségét tekintve sokszínű. A nemzetiségiek aránya 6,2% (2001). A szlovákok Békéscsaba, Szarvas és Tótkomlós térségében koncentrálódnak, a románok Méhkeréken és Kétegyházán, a szerbek Battonyán élnek nagyobb számban, a romák elszórtan a települések többségében megtalálhatóak. Korábban jelentős volt a németek (svábok) jelenléte is (pl.: Elek), többségüket azonban a II. világháború után kitelepítették. Az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941-ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkerő nem tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltalások) munkahely hiánya miatt.

Kistérségei:

Békéscsabai kistérség
Békési kistérség
Gyulai kistérség
Mezőkovácsházai kistérség
Orosházai kistérség
Sarkadi kistérség
Szarvasi kistérség
Szeghalomi kistérség

Békés megye 1 Békés megye 2 Békés megye 3 Békés megye 4 Békés megye 5 Békés megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Bucsa www.bucsa.hu Kláricz János
Dévaványa www.devavanya.hu Valánszki Miklós Róbert
Ecsegfalva www.ecsegfalva.hu Kovács Mária
Füzesgyarmat www.fuzesgyarmat.hu Bere Károly
Kertészsziget www.kerteszsziget.hu Csordás László
Körösladány www.korosladany.hu Kardos Károly
Körösújfalu www.korosujfalu.hu Szabó Csaba
Szeghalom www.szeghalom.hu Macsári József
Vésztő www.veszto.hu Molnár Sándor