Gyulai kistérség

Békés megye, amely a Dél-Alföld régióba tartozik, Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ. Székhelye Békéscsaba.

Békés megye az Alföldön helyezkedik el, területe sík. A Körös-Maros közén és a Körösök-Berettyó vidékén majdnem tökéletes a síkság. A megye tengerszint feletti magassága 81-106 méter körül ingadozik. Legmagasabb pontjai a megye délkeleti részén, a Csanádi-háton, Battonya térségében egyes halmok, amelyek a 106 méteres magasságot is meghaladják. Legalacsonyabb pontja Szarvas és Békésszentandrás között, a Hármas-Körös mellett található, kb. 81 méter magasan.

Történelem:

A terület lakott volt már az i. e. 5.-4. évezredben is (Körös-kultúra). Az i. e. 1. évezredben készülhetett a mai Pusztaföldvár melletti Nagy-Tatársánc nevű földvár. A honfoglalás előtt rengeteg különböző törzs élt a területen.

A 15. század elején felépült a gyulai vár. A török elleni harcban a gyulai végvár fontos szerepet játszott, 1566-ban azonban több, mint egy hónapos véres ostromot követően elfoglalták. Az állandó harcok következtében a vármegye rengeteg települése elpusztult, a lakosság alig 10%-a maradt életben. A 18. század elején, a törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc után a vármegye elkezdett újra benépesülni. A 19. század második felében a vármegye fejlődésnek indult.

Az I. világháború után Békés vármegye településeinek át kellett venniük a Romániához került városok (Arad, Temesvár, Nagyvárad) szerepét, emiatt Békéscsaba újabb gyors fejlődésnek indult. Az 1960-as évekre, ahogy az ország más részeiben, úgy Békés megyében is jellemző az ipartelepítés és a városok népességnövekedése.

Békés megye jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Bucsa (Szeghalmi kistérség),
- a megye legdélibb települése Battonya (Mezőkovácsházi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Körösnagyharsány (Sarkadi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Békésszentandrás (Szarvasi kistérség).

A megye lakossága nemzetiségét tekintve sokszínű. A nemzetiségiek aránya 6,2% (2001). A szlovákok Békéscsaba, Szarvas és Tótkomlós térségében koncentrálódnak, a románok Méhkeréken és Kétegyházán, a szerbek Battonyán élnek nagyobb számban, a romák elszórtan a települések többségében megtalálhatóak. Korábban jelentős volt a németek (svábok) jelenléte is (pl.: Elek), többségüket azonban a II. világháború után kitelepítették. Az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941-ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkerő nem tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltalások) munkahely hiánya miatt.

Kistérségei:

Békéscsabai kistérség
Békési kistérség
Gyulai kistérség
Mezőkovácsházai kistérség
Orosházai kistérség
Sarkadi kistérség
Szarvasi kistérség
Szeghalomi kistérség

Békés megye 1 Békés megye 2 Békés megye 3 Békés megye 4 Békés megye 5 Békés megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Elek www.elek.hu Pluhár László
Gyula www.gyula.hu Dr. Görgényi Ernő
Kétegyháza www.ketegyhaza.hu Kalcsó Istvánné Gyuricska Mária
Lőkösháza www.lokoshaza.hu Szűcsné Gergely Györgyi Edit