Sellyei kistérség

Baranya megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

Történelem:

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1922 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranyai Köztársaságot (Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság). A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

Baranya megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Mekényes (Sásdi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kásád (Siklósi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Homorúd (Mohácsi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zádor (Szigetvári kistérség).

A megye lakossága 373 984 fő (2014 januárjában). Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.

Kistérségei:

Komlói kistérség
Mohácsi kistérség
Pécsi kistérség
Pécsváradi kistérség
Sásdi kistérség
Sellyei kistérség
Siklósi kistérség
Szentlőrinci kistérség
Szigetvári kistérség

Baranya megye 1 Baranya megye 2 Baranya megye 3 Baranya megye 4 Baranya megye 5 Baranya megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Adorjás www.adorjas.eoldal.hu Fintáné Buzás Brigitta
Baranyahídvég Nagy Csaba
Besence Ignácz József
Bogádmindszent www.users.atw.hu/bogadmindszen Vas Csaba
Bogdása Nagy Árpád
Csányoszró www.csanyoszro.hu Nagyfi Endre
Drávafok www.dravafok.hupont.hu Pálfy Tibor
Drávaiványi Györgyei Zsolt
Drávakeresztúr Barics Ferenc Péter
Drávasztára Matoricz Sándor
Felsőszentmárton www.felsoszentmarton.hu Várnai Levente
Gilvánfa www.gilvanfa.hu Bogdán László
Hegyszentmárton Jakab Gézáné
Hirics www.hirics.eoldal.hu Böde Lajos
Kákics Szekeresné Spang Lívia Katalin
Kemse Vető János István
Kisasszonyfa Bite Gyula
Kisszentmárton Bogdán Gábor
Kórós Gotthár László
Lúzsok Farkas Mihály
Magyarmecske Balogh Imre
Magyartelek Tóth Tamás
Markóc Lantos Tamás Ferenc
Marócsa Berta Jenőné
Nagycsány Szigeti Tamás