Mohácsi kistérség

Baranya megye, amely a Dél-Dunántúl régióba tartozik, Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről a határ és a Dráva. Székhelye Pécs.

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

Történelem:

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1922 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranyai Köztársaságot (Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság). A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.

1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.

Baranya megyére jellemző földrajzi pontjai:

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Mekényes (Sásdi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kásád (Siklósi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Homorúd (Mohácsi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zádor (Szigetvári kistérség).

A megye lakossága 373 984 fő (2014 januárjában). Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.

Kistérségei:

Komlói kistérség
Mohácsi kistérség
Pécsi kistérség
Pécsváradi kistérség
Sásdi kistérség
Sellyei kistérség
Siklósi kistérség
Szentlőrinci kistérség
Szigetvári kistérség

Baranya megye 1 Baranya megye 2 Baranya megye 3 Baranya megye 4 Baranya megye 5 Baranya megye 6
Névsorrend változtatása Web Polgármester
Babarc www.babarc.hu Pécsi Sándor
Bár www.bar.hu Lépold Katalin
Belvárdgyula Sándor Ágnes
Bezedek www.bezedek.hu Hoffmann Antal
Bóly www.boly.hu Hárs József
Borjád www.borjad.hu Schäffer Tibor János
Dunaszekcső www.dunaszekcso.hu Faller János
Erdősmárok Márton János
Feked www.feked.hu Tillmann Péter
Geresdlak www.geresdlak.hu Habjánecz Attila Tibor
Görcsönydoboka www.gorcsonydoboka.hu Troszt József
Hásságy www.hassagy.hu Rácz László Lajos
Himesháza www.himeshaza.hu Pataki Péter
Homorúd www.homorud.5mp.eu Teszárik József
Ivándárda Deák József
Kisbudmér Kelemen Ferenc
Kisnyárád www.kisnyarad.hu Fledrich Gabriella
Kölked www.kolked.hu Csomor Tibor
Lánycsók www.lanycsok.hu Hadra József János
Lippó www.lippo.hu Lovas Miklós Pál
Liptód www.liptod.hu Heilmann Mária
Majs www.majs.hu Lajosné Pólya Krisztina
Maráza Hoffmann János
Máriakéménd Jeszán Csabáné
Mohács www.mohacs.hu Szekó József